Statisztika II.

.

Nem megijedni! Mi nem számolunk! 

Mint már kifejtettem az idei nyár a "gyógyvarrásról" is szólt. Mert amikor anyai szívünk összetörni látszik, a tehetetlenség ritkán jó tanácsadó.... kivéve a foltvarró anyáknál. Mert ugye mi akkor körkést ragadunk, színes anyagkupacokat pakolunk és igyekszünk rettentő fontosnak tűnő, halaszthatatlan varrásba kezdeni. És aki ezt felismeri, betartja,  az kérem szerintem nagyon jól cselekszik. Az én édes drága jó férjem ezt nagyon jól tudja, és igyekszik ilyenkor úgy viszonyulni a dolgokhoz, hogy kétségem se férhessen hozzá, hogy egyedül a varrás az ami fontos, minden más probléma és feladat eltörpül.
 Ilyen "apró szösszenet" volt anyai lelkemnek a lányom statisztika vizsgája. Ennek - már fene nagy mellénnyel írom, he,he, he....  - hatására ragadtam körkést és álltam neki egy takarónak.

 A lányom csupa zárójelet lát benne, ami az elmúlt élmények hatására egy cseppet sem furcsa. Mi foltosok azonban egész mást :-)

Persze közben mindenféle járt a fejemben, kicsit sírdogáltam, meg újabb anyagokat szedtem elő, aztán egy kicsit falatoztam is.  Az igazi baklava egész jó hatással van a lelkemre, így azzal is ápolgattam magam.. :-) Azok a durvára vágott pisztácia darabok fantasztikus hatással bírnak!!! Egyébként sokkal kevésbé édes az igazi, mint azt addig gondoltam. Viszont szólongatni képesek a környezetükben lévő embereket, azt mondják: Még egyet egyél csak meg!!!

 Aztán az egész doboz gyakorlatilag el is fogyott, igaz a blokkok készültek sebesen!

A Hullámok sablonnal dolgoztam, ...viszonylag hamar elkészült a 64 blokk.

 Össze is varrtam őket, majd konstatáltam, hogy a szegélyhez nem elég a maradék törtfehér vásznam. Tehát az elkészült darab megy a polcra, a következő beszerző körút alkalmával remélhetőleg tudok még ilyet venni. 

A takaró még nincs kész, de a statisztika vizsga izgalmait, meg egy jókora adag baklavát magam mögött tudhatok :-))) !!!!!