Májusi UFO

.
Majdnem elfelejtettem!

A hónap elején pedig kivételesen készen voltam. A képet pedig a fényképező gépen hagytam, hogy a megfelelő mappába menthessem. Közben pedig nekiálltam a csíkos részeg ember takarónak, amitől aztán minden más háttérbe szorult.

A májusi ufo-m egy igazi ufo (befejezetlen objektum) befejezése. A fiamnak készült művelúr hatású sötétítő függöny levágott szélének nem tudtam ellenállni. A történet a szokásos: cseppet sem foltvarrásra alkalmas anyagdarab találkozik egy számomra akkor éppen favoritnak számító cérnával, ezt még tetézi egy kissé megviselt lelkiállapot. Tűzök egy keveset, aztán félreteszem. Így járt ez a darab is. Nem tudom, hogy mióta, de elég sokáig várakozott.

Most is csak azért került elő, mert a múlt hónapban is eltrehánykodtam a Fejezzük be együtt játék -ban vállalt kötelezettségemet.

Semmi különlegeset nem alkottam belőle, hiszen ezt a neszeszer fazont már nagyon sokszor megvarrtam. A szivacsra tűzött anyagok pedig igen szép tartást adnak. Sok hasonló darabot készítettem már, így mivel csak a varrás volt hátra gyorsan készen is lettem.

Ez lett belőle.

Most gyorsan küldöm is Ildikónak a levelet: a májusi UFO teljesítve!


Ági

Bodza-project

.

Az utolsó pillanat volt az idei bodza szörp elkészítéséhez. De az idő tökéletes volt a virágok szüreteléséhez. Telihold, jó meleg, déli napsütés, és (Budapest környékieknek ez lehet hihetetlen) napok óta nem esett az eső, szélcsend.
Ebédidőben így halált megvető bátorsággal bevetettem magam a közeli dzsungelbe. Miközben agyon csípett a csalán avval vigasztaltam magam, hogy ez a legjobb a reuma ellen. Mondják.......

Jókora adag virággal megrakodva álltam neki a szörpkészítésnek. Semmi komplikáció nincs benne.

3 liter víz
2.4 kg cukor       ezt fel kell forralni és kb 3 perci forrni hagyni

A tűzről félrehúzni és belekeverni
20 g citromsavat
2 kávéskanál borkősavat
1 kávéskanál szalicilt

Kissé hűlni hagyni (10-15 perc)
Beletenni kb 10 bodzavirágot és 2 citromot felkarikázva

A virágokat nem mosom meg. Ezért mentem a dzsungelbe. Elég messze van az utaktól, permetszertől stb. Csak az a por van benne ami a levegőben is van és persze a csodálatos virágpor ami megadja a szörp illatát ízét :-))

Letakarva két-három napig szobahőmérsékleten állni hagyni, majd üvegekbe szűrni.

Mivel elég tekintélyes adagnak álltam neki, így most pár napig a konyhában az egyik pultomat elfoglalják, de sebaj!!

Ági

Az útépítők és a foltvarrás kapcsolata

.
Idő hiányában kissé megtorpantam a takaró varrásával. Tegnap aztán váratlanul "házfogságra" lettem ítélve. Szerdánként szünnapos vagyok, ilyenkor takarítás, bevásárlás, ügyintézés...... stb dolgot kell elintéznem. Már majdnem útnak is indultam, amikor váratlanul hatalmas hangzavarra lettem figyelmes.
 A házunk előtt elkezdték felszedni az aszfaltot!  És mintha direkt engem akartak volna itthon tartani, a mi kocsikihajtónkba állították a nagyobb gépeket:

No persze, ha szóltam volna, akkor biztosan megoldják, hogy ki tudjak menni. De úgy döntöttem, hogy a világ minden kincséért sem szabad a gödrökön keresztülhajtani, aztán majd hazafele a friss aszfalton keresztülmennem :-)))
Itthon kell maradni!  

Így ajándékoztak meg egy kis foltvarrásra szánt idővel az útépítők!


A hiányzó 36 blokkot így befejeztem és jött a kirakós játék.

Sötét folttal a közepén:

Világos középpel:

Ezt választottam a végén.

A számolással azért még meggyűlt a bajom, ugyanis nem egyforma számú A ill B blokk kellett, mint az utólag kiderült. Sőt a két variációhoz is eltérő számú kell.  (így már meg sem kísérlem kiszámolni, hogy hány blokkot varrtam pótlásnak ) De a következtetést azért levontam, legközelebb először mérek, aztán  rajzolok, majd számolok, és csak ezután varrok. 

Össze is varrtam a blokkokat, most a szegélyen gyötrődök.

1. világos keret
2. sötétebb színű keret
3. a szegély kombinált, az oldalak közepénél lévő íveket pótolom és ezt beépítem a valamilyen színű keretbe.

Tehát még egy kicsit nyüglődök :-((


Ági

Számolni tudni kell (kellene)

.
Már csak vigyorgok magamon (azért némi keserűséggel)

Az étkezőből kirámoltam az asztalt és a székeket, mert itt szoktam összerakni a patchwork blokkokat. 

Ez családunkban semmiféle szemöldökfelvonással és egyéb döbbenettel nem szokott járni.

Nem a nagytakarítás réme fenyeget ilyenkor, csupán átmeneti kaotikus állapotot jelent, amit még a kutyánk is tudomásul vesz. Tudja, hogy ilyenkor nem azért mászkálok fél nap a padlón égnek meredő hátsóval (ami a kutyáknál felér egy "gyere játszani" pozitúrával) mert vele kívánom eltölteni szabad perceim, sőt ilyenkor jobb, ha elsomfordál mindenki a közelemből.

Szóval amikor kirakosgattam a blokkokat furcsa érzésem támadt. Sok maradt a szabad felület a padlón ! Ekkor jött a felismerés, hogy talán meg kellene mérni egy kész blokk nagyságát!  Különben meg nem is értem, hogy ennyire hogy számolhattam el magam. Már mm-nyi különbségeket is meglátok (ezt több építőiparban dolgozó szakember is - enyhe iróniával telt fintorral az arcán - alátámasztja), most cm-ek felett siklottam el nagyvonalúan.

Még jöhetne egy tudományos okfejtés a premisszák igazáról a helyes konklúzió levonásáig, de ez már nem változtat azon a tényen (amely elkerülhetetlenül igaznak bizonyult), hogy liliputi lesz a takaróm, ha nem teszek valamit.

Tehát most ott tartok, hogy még 36 blokk legyártásának álltam neki!


Ági

Haladok :-))

.
Gyorsabb ez a technika, mint gondoltam !

Az összes blokk kiszabása sem volt rettentő unalmas, az összevarrás pedig gyorsan ment. Én az íves varrásban teljesen amatőr és kezdő vagyok, de a 64 blokk összevarrása 2 óra alatt megvolt. Pedig  közben egy kicsit kávézok, egy kicsit mászkálok, elintézek pár telefont......

Sem gombostű, sem különleges trükk nem szükséges hozzá, csupán a quilt talpat és a csipeszemet használtam.

Azt beismerem, hogy Marcsi jótanácsait kikértem és meg is fogadtam!

• szabj pontosan   (ez megvolt)
• A körszelet blokk legyen  alul (egyszer máshogy illesztettem, nem is akart működni a dolog)
• a varrásráhagyás megegyezzen a sablonon ráhagyottal (ezért használtam quilt-talpat)

Semmi mást nem tettem varráskor,mint a két anyagot pontosan egymásra tettem és igyekeztem a varrásszélességre figyelni. Sem nyújtás, tolás, csuszagálás, felezgetés, gombostűzés nem kellett:-)) Pedig egy kicsit aggódtam, hogy a csíkok összevarrásánál majd lesz valami gubanc, de nem!

Az utolsó 5 cm előtt a csipesszel a két véget pontosan egymásra illesztettem, megfogtam a csipesszel és így varrtam végig.

 És tényleg kisimult az ív :-))))))
Egyetlen egyet sem kellett kibontani és újravarrni!!

Most rendet teszek, kivasalom a blokkokat, majd jön a játék, hogy melyik blokk hova is kerüljön. No ez nálam nem gyors dolog .-((

A szabáshulladék a másik nagy gond, szinte hívogat, hogy félretegyem, avalonnal valami még szülessen belőle. De nem most!
Bezacskózom: " hátha egyszer még jó lesz valamire"  (titkon tudom ám, hogy ezt nem kéne :-((((   )


Ági

Marcsi születésnapos :-))

.
Ma van Marcsi születésnapja!

Kívánok Neki sok boldogságot, egészséget és még legalább ennyi születésnapot!

Sütöttem neki patchwork tortát.

Igaz nem lett mestermű, de belül azért minden tökély lett. Mogyorós és marcipános, hogy legalább ilyen édes élete legyen még hosszú ideig!

A dekorálás lett a foltvarrós:

Puskáztam a szakirodalomból!

Ági

Két vágyakozás egy mintában

.
Hosszú szünet után végre eljutottam a varrógépemig. (Még szerencse, hogy nem tud szólni, mert akkor biztos dühös reklamálásokat kellett volna végighallgatnom elhanyagolásról, hűtlenségről stb)

Most is lenne ezer más dolog ami már a körmömre ég, de nem érdekelt.

Gina beletette a bogarat a fülembe a csíkvarrással, Marcsi barátnőm pedig sorra ontja a részeg ember lépésével elkészült munkáit. Egy kedves ismerősnek pedig egy takarót szeretnék ajándékba adni. Tehát addig viaskodtam, hogy mit is varrjak, amíg egy öszvérmegoldást gondoltam ki. Kettő az egyben!

Aki ismer az tudja, hogy mennyi időt vagyok képes az anyagok összeválogatásával eltölteni. Hát ez most sem volt másképp :-((
A lányom szobáját neveztem ki téli varrószobának. (csak látogatóba jár haza előre bejelentés után, tehát kellő idő állt eddig rendelkezésemre, hogy lakhatóvá alakítsam, ha szükséges)      Lévén, hogy a tavasz, sőt a nyár sem akart még eddig beköszönteni, így maradtam a világos és meleg "gyerek"szobában.  Felhordtam vagy 3 doboznyi anyagot és csak válogattam, rakosgattam a szokásos rituálé szerint. De sikerült összeraknom az anyagokat!

Majd csíkká szabdaltam őket és összevarrtam!

Marcsi kölcsönadta a sablonját. Erre segédletnek felragasztottam színes celluxot, hogy könnyebb legyen a szabás. Majd darabonként nekiálltam kivagdosni az egyes részeket. Hulladék alig lett, nagyon gazdaságosan lehetett felhasználni az anyagot :-))

Tegnap és ma kiszabtam a sötétebb csíkokból az összes blokkhoz való darabot, már a világosabb is szépen alakul.

Estére marad a világos csíkos darabok kiszabása és  készülök nekiállni a varrásnak is.
Igaz Marcsi felajánlotta, hogy segít összevarrni, de a kíváncsiság megesz, muszáj látnom  a végeredményt!!

Párat gyorsan össze is állítottam, mert nem bírtam volna kivárni :-))

Sietnem is kell, mert holnap hazajön a lányom, addigra egy kis (formai) rendet szeretnék tenni a szobában, mert most katasztrofális állapotok uralkodnak Talán jön egy kis felmelegedés is és visszaköltözhetek a varrószobámba.


Ági

Gyors gyerektakaró

Tekinthetjük kicsit UFO-nak is.

A kék kockás kockák szabáshulladékokból lettek vágva. Az állatkákat hímzőgéppel applikáltam.

És a szokásos befejezés: az összeállításkor kiderül, hogy hiányzik két kocka  a mintához :-(

Így lett az alsó sorban két darab 4-es blokk :-))



Marcsi

Májusi UFO

.
Szó ami szó az áprilisi kimaradt:-(    Röstellem is, de ez van. Igyekszem ebben a hónapban bepótolni a lemaradásokat, talán sikerül utolérni magam.

A részeg ember lépése nekem nagyon kedves blokk. Szeretem varrni, mert gyorsan is megy és roppant látványos a végeredmény. Igaz amikor legyártottam a kellő számú blokkot, akkor képes vagyok órákig rakosgatni, hogy milyen mintázatot is adjon ki a sok kis ívecske.

A készen kapható sablon nagy segítség ehhez, szinte ösztönzi az embert, hogy rajta, rajta, vágjunk bele!!!

Ilyen apropóból állt a szekrényben fél éve egy jó pár készre gyártott, de fel nem használt blokk is.

Már nem is emlékszem, hogy milyen ötlet vezérelt az anyagválasztásnál, de most megörültem, hogy kedves, finom anyagokat varrtam össze.
Egy ismerősöm kislányának szerettem volna  takarót varrni, úgy éreztem ezek a színek, kedves virágok passzolni fognak hozzá.

azon azért elgondolkodtam, hogy találok-e még ebből az anyagból pótlásnak, de sok kincset rejt az én szekrényem :-))

Sablont előkaptam és már szabtam is.

A forgatható vágólap ennek a mintának a vágásakor hatalmas segítség!

Ha pontosan szabtunk - márpedig a sablonnal nem lehet másképp - akkor nagyon egyszerű a varrás! Semmi gombostű-tenger, csak oda a gép alá és mehet!

Szerettem volna személyessé, vidámabbá - kislányosabbá - tenni a takarót, így betűket, szívecskét applikáltam fel a hímzőgéppel.

Ping-pong asztalon közben folyt a tervezés :-))

Középre tettem először a betűket, de sehogy sem tetszett, aztán rakosgattam tovább...  , végül ennél a megoldásnál maradtam:

Az árkok mellett 3 mm-re tűztem, ennél a mintánál ez már bejött, nem is variáltam rajta.

És íme Dórika új takarója :-))   No és Ildikó kezdeményezésére egy újabb befejezett munka :-))

Marcsi

Esküvőí gyűrű 2.

.
Hosszú hallgatásunk okát kellene boncolgatnom, de nem teszem, hisz az ok nagyon egyszerű. Számunkra a patchwork szabadidős tevékenység, és sajnos szabadidőnk az utóbbi (nem is számolom ki, hogy hány hétben) nem volt. De ez még nem jelenti azt, hogy fejben nem varrtunk :-)) Csakhogy ezt nem tudtuk lefényképezni.

Roppant jól esett, hogy páran kérdezgették mi van velünk. Élünk, csak nem alkottunk olyat, ami ebbe a blogba belefért volna! Az elhatározások és tervek egy kicsit időben elcsúsztak :-(

Az esküvői gyűrűs takaró is elkészült, igaz nem azon a hétvégén, mint terveztem, hanem csak tegnap.

A szegélyt a létező legegyszerűbb módon varrtam fel. Csíkokat összevarrtam, majd azt vágtam a megfelelő 45-fokos szögben.

ezt varrtam fel a középrészhez.

majd kezdődött a  részek egymáshoz rögzítése. Nagy szerencsém van, mert van egy ping-pong asztalunk, ami jelentősen megkönnyíti ezt a térdet, hátat, derekat nem kímélő sportot.

Sőt még egy nagy segítségem van: a belövőpisztoly.

Végre nem lesz lukas az ujjam, mire vagy 100 biztosítótűt beleteszek  a takaróba! Igaz ehhez is kell egy kis gyakorlat, hogy az ember lánya rájöjjön, mennyire kell odacsippenteni az anyaghoz, hogy utána ne kapja össze az anyagot, de ez nem ördöngősség, hamar bele lehet jönni.

Aztán jött a tűzés. No nem állítom, hogy nagyon gyors folyamat volt, a végén még én is elcsodálkoztam.
Az árkokban tűztem.

A hátoldala is így szép lett, látható lett a takaró mintája:

Ratatatammmmmmm!  Elkészültem :-)))

(No jó, arról most nem sopánkodok, hogy a ferdepánt felvarrása után lyukas lett az ujjam, pedig hallottam már valami "gyűszű" nevű kézikészülékről, ami ezt megakadályozná!)





Marcsi