Ez a hét úgy látszik csak tűzésből áll. Az asztalon várakozik a kék takaró, és a blogtalálkozóra pluszban is szeretnénk nesziket vinni.
Egy jókora darabot már megtűztem, az elég lesz a két neszeszerre, de arra gondoltunk, hogy viszünk még pár darabot magunkkal.
Ma hajnalban nagy lendülettel neki is álltam, gondoltam hagyom szabadjára a fantáziám. Sikerült!
Egy igazi "csúszós-nyúladós" anyagot választottam, gondolván, hogy bebizonyítom, hogy ezen a legszebb a tűzés. A bizonyítási kísérlet, az szerintem sikerült. A tűzéssel sincs talán semmi baj, de olyan aprólékos mintát gondoltam ki, hogy ..........szóval nem volt erőm tovább varrni.
Így indult:
Így folytatódott:
A szemeim már kezdtek fellázadni :-(
És ekkora lett, mert itt már sok órányi munka után csorgó könnyekkel feladtam!
Még apró javítgatások vannak rajta, a szélét is javítani kell, hogy szabható legyen, de nem most!
Az egész kb 15 x 10 cm-es, így mire ki lenne szabva csak egy aprócska valami lenne belőle, amin nem is érvényesülne a minta. Tehát valószínű, hogy ez marad itthon, majd egyszer talán ebből lesz a "kék füzetem" borítója.
Ez NAGYON szép! Hány évi gyakorlás kell ehhoz, hogy ilyen szépet lehessen tűzni?
VálaszTörlésHűűű! Ez valami gyönyörűséges!!!!
VálaszTörlésFoarte frumos!!Felicitari!
VálaszTörlésKöszönöm a dicséreteket!
VálaszTörlésElsősorban megszállottság és az ebből fakadó rengeteg gyakorlás, no meg a ráhangolódás kell hozzá. De én imádok tűzni!!!
Nagyon nagyon szép lett!!!!
VálaszTörlés