Már esett szó díszítésről, de itt szeretnék még bemutatni olyan speciális
talpakat, amelyek valószínűleg nélkülözhetőek a mindennapos gyakorlatban, de ha
van, akkor érdekessé, különlegessé tehetjük vele a munkánkat.
A subázó, vagy
rojtvarró néven forgalomba kerülő talppal tettem kísérletet. Egy virágot
varrtam vele körbe, mintegy applikálás és díszítés egyben funkcióként.
A felső szál
feszességén lazítani kell! A cérna minőségével, a cikk-cakk öltés szélességével
és sűrűségével különböző hatásokat érhetünk el.
Arra kell csak ügyelni, hogy a középső kis fémpöckön lévő cérnát a
varrat végén le kell csúsztatni a talp hátoldala fele, különben akár
eltörhetjük a fémpöcköt. Az éles
kanyarokban nem túl egyszerű a haladás, de ha nem kell egész pontosan egy
vonalat követni, akkor a végeredmény látványos és különleges. A talp beszerzési
ára ugyan változó, de találtam Magyarországon csupán párszáz Ft-ért is, így ha
szívesen játszunk a díszítésekkel, akkor ajánlani tudom. Az, hogy ez a díszítés
mennyire tartós, arra vonatkozólag nem tudok mit mondani, de egy kedves foltos
barátnőm szerint „A Picasso-t sem
mossák!” (Zs. Adél.) Talán ha a hátoldalán futó alsószálat végül valamilyen
ragasztós közbéléssel rögzítjük, akkor mosható, igénybevételt is kibíró
díszítést kapunk.
Ugyancsak különlegessé tehetjük munkánkat a több zsinórt varró talppal. Cording foot. Ezt egyes varrógépgyártó cégek is forgalmazzák saját gépükhöz, de megtalálható általános talpszettben is, ami talpkonvertálóval az egyszerű gépekre is felhelyezhető. Bár bevallom a Pfaff és Brother márkához gyártott talpat találtam a legjobbnak variálhatósága és a lyukak száma és nagysága miatt, de a többivel is szép és dekoratív munkák készülhetnek.
Egyszer már írtam erről a talpról ITT.
Viszonylag enyhe ívek
mentén is jól lehet vele haladni, a díszítő zsinórok (a gyöngyfonal vastagságú,
vagy annál egy kicsit vastagabbat lehet belefűzni) színével, a rögzítő díszítő
varrat mintájával és színével végtelen dekorációs lehetőség. A varrat
kezdeténél javaslom, hogy a befűzött szálakat csomózzuk össze, ezzel akadályozva
meg, hogy induláskor valamelyik szál kicsúszhasson. Nehézkesen mehet egy adott
vonalon haladás, mert nem látható a díszítő szálak alatti rész, ezért célszerű egy jelölő vonalat húzni, amin
a talp szélét vezetni lehet. De fel is lehet helyezni a távtartó rudacskát, ha
van mihez hozzáviszonyítani a távolságot. Szinte bármilyen munkán el tudom
képzelni, csak a fantáziánkat engedjük el!!
Érdekesnek találtam a Pfaff gépekhez forgalmazott zsenília talpat. A technika megvalósítása gyakorlatilag fordítva történik a talp segítségével, mint az megszokott. Nem az anyagot vágjuk fel varrás után, hanem eleve felszabdalt csíkokat lehet a kívánt színösszeállításban és irányban felvarrni. Nem olyan körülményes a kivitelezés, mint az először gondolnánk, sőt akár a hulladékos-zsákunkat is fogyaszthatjuk. Igaz akkor szép a végeredmény, ha egyforma, a talp szélességének megfelelő szélességű csíkokkal dolgozunk.
Érdekesnek találtam a Pfaff gépekhez forgalmazott zsenília talpat. A technika megvalósítása gyakorlatilag fordítva történik a talp segítségével, mint az megszokott. Nem az anyagot vágjuk fel varrás után, hanem eleve felszabdalt csíkokat lehet a kívánt színösszeállításban és irányban felvarrni. Nem olyan körülményes a kivitelezés, mint az először gondolnánk, sőt akár a hulladékos-zsákunkat is fogyaszthatjuk. Igaz akkor szép a végeredmény, ha egyforma, a talp szélességének megfelelő szélességű csíkokkal dolgozunk.
A talp úgy van
kialakítva, hogy a keskeny anyagcsíkokat – viszonylag sokat is – egymásra
helyezve becsúsztatjuk a talp erre a célra kialakított résébe, majd a talp alá,
amit nagyon apró öltésekkel, vagy keskeny cikk-cakk öltéssel felvarrhatunk.
Arra kell csak ügyelni, hogy a már felvarrt csíkokat
egy kissé megemelve varrjuk fel a következő csíkot, így kompenzálva a
varrógéptalp széli részét.
A végeredmény ugyan olyan mutatós, mint a
hagyományos technikával készült zsenília esetében, sőt talán még több
lehetőséget rejt ez a módszer. Sajnos én nem találtam meg ezt a talpat más
varrógépgyártók kínálatában, de valószínűnek tartom, hogy nem kizárólagosan a
Pfaff gyártja. Én személy szerint akkor érzem hasznosnak az egyes varrógéptalpakat,
ha nem csak egy technikához lehet használni.
Vastagabb szalagokat, pántokat lehetne még vele felvarrni, akár díszítő
öltésekkel is variálva, hiszen a talp szélességét – azaz a felvarrandó szalag
szélét – egy előre megjelölt vonalon biztosan lehet vele vezetni. Másra azonban
szerintem alkalmatlan.
Ha díszítésről esett szó, akkor itt kell még megemlíteni a zsinórvezetővel ellátott talpat. (Counching/ Braiding foot) Erről is írtam már itt a blogban itt.
Igazából a feladatuk
az, hogy valamilyen vastagabb zsinórt vagy fonalat szép egyenletesen vezessenek
a tű alá, amit akár sima egyenes öltéssel is, de akár díszítő szélesebb
varrattal is rögzíthetünk. (Ez az a talp nem keverendő össze azzal a talppal,
amellyel a kelmetovábbító kiiktatásával szabadgépi tűzéssel varrjuk fel a
díszítő zsinórt. Ennél a most bemutatott talpnál varrás közben a kelmetovábbító
be van kapcsolva, a talp funkciója, hogy a szálat egyenletesen a tűhöz vezesse.
)
A Pfaff egy talpra épített és megemelt hurokkal
és a talpban lévő zárt lyukkal, a Bernina egy vájattal rendelkező lyukkal oldja
meg. (kép a Bernina honlapjáról)
Talán a legpraktikusabb megoldás úgy tűnik, hogy a Husqvarna Viking gépeké. (képek a netről) Nem egy speciális talppal, hanem csupán a távtartó helyére becsavarozható szálvezető rudacskával oldja meg. Ez még kétszálas kivitelben is kapható.
Talán a legpraktikusabb megoldás úgy tűnik, hogy a Husqvarna Viking gépeké. (képek a netről) Nem egy speciális talppal, hanem csupán a távtartó helyére becsavarozható szálvezető rudacskával oldja meg. Ez még kétszálas kivitelben is kapható.
Varrni nem volt alkalmam ezzel a talppal (nem is talp, hanem inkább szálvezető), így nem tudom megmondani, hogy a szálat mennyire vezeti pontosan. Ha van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata kérem ossza meg velünk!!!!!!
Elképzelhető, hogy más márkájú gépek távtartójába is becsavarozható ez a szálvezető?
A tapasztalatom a Pfaff zsinórfelvarró talppal az, hogy egyenesen, vagy nagyon enyhe íven haladva szép eredményt kapunk, de nagyobb ívek esetén „melléölt”, így nem rögzül mindenhol a díszítőszál. A szőrös fonalakat sem igazán szépen és egyenletesen lehet vele felvarrni, azonban a sima fonalat és szálat tökéletesen és egyenletesen vezeti a tű alá.
A bemutatott talpakat
egy foltvarró számára nem a leggyakrabban munkára fogott talpak közé sorolnám,
sőt nem is igazán lehet őket többcélúan használni. A díszítő talpak akkor
lehetnek hasznosak számunkra, ha sokszor szeretnénk dekoratív és egyedi megoldásokkal
kiegészíteni munkánkat.
Ezeket a leírásokat mindig érdeklődve olvasom, pedig egy ilyen talpam sincs. :o)
VálaszTörlésKöszi a lelkes bemutatást, igazi úttörő munka! :o)
Nagyon tuti ez a virág! És a többi is tetszik. Bár mostanában alig van időm varrni. puszi!
VálaszTörlésEz nagyon érdekes volt. Köszi, hogy megosztottad velünk.
VálaszTörlésNagyon köszönöm !
VálaszTörlésSzámomra újdonságokat mutattál!