Van aki új cipőre, én új talpakra vágytam............. applikáló talpak

.

Írok cikkeket a céhes újságba tapasztalataimról a varrógéptalpakkal kapcsolatosan. Teszem ezt úgy, hogy nem vagyok kitanult szakmabéli. Ez egyrészről talán jó, hiszen ha a foltvarrók táborát megvizsgálnánk, akkor persze be kell ismerni jópáran vannak olyanok akiknek szakmája a varrás valamilyen formában, de azt gondolom a többség nem hivatásszerűen ül a varrógép mellé. Így első gondolatom szerint hasznos egy olyan vélemény amely kimondottan csak a  tapasztalatokra épül, nem szakmabéli nyelvezetekkel. Másrészről én akkor is csak egy kozmetikus vagyok, igaz lelkem legbelső zugáig megszállott, lelkes foltvarró, igyekszem magam képezni foltos téren is amennyire lehetséges, de lehet, hogy valamit nem jól tudok, varrok, fogalmazok meg. Így aztán igyekszem minden lehetséges információt begyűjteni egy-egy cikkhez, nehogy tudatlanságom okán ostobaságokat írjak, esetleg a saját gépemhez (Pfaff) kapható talpakról írjak csak.

Az elmúlt egy évben minden második hónapban jelent meg írásom a céh újságjában, próbáltam tematikus rendbe szedni a rendelkezésünkre álló varrógéptalpakat. De mára már egy kissé kedvem szegtem, hiszen olyan kevés visszajelzést kaptam, hogy nem is tudom van-e értelme ennyi időt foglalkoznom vele. Pedig sokat járok foltosok közé, de bevallom eddig  csupán 4, azaz négy ember mondta/írta, hogy örül, vagy hasznos, hogy írok. Persze tudom az újságcikkre nem lehet reagálni közvetlenül, de így nekem is nehéz. Persze önszántamból, foltvarró-társadalmi munkaként vállaltam el az egészet, szabadidőben, segítő szándékkal írok, így néha egy pozitív (vagy akár negatív is!!! )  visszajelzés azért jólesett volna.

Azt gondolom, hogy sok nem-céhtag is varr foltot, használja a varrógépét, így a cikkeimet folyamatosan ide is fel fogom tenni.

Így aki céhtag, annak ez a bejegyzés nem lesz újdonság, de remélem, hogy az olvasóink  között lesz akinek talán hasznára válik, ha  olvashatja véleményem, meglátásom.

 Most az applikáló talpakkal tett kísérleteimről, tapasztalataimról írok.

Foltvarrott munkáink készülhetnek applikálással is. Az egyszerű cikk-cakk öltéssel is,-  de akár kihasználva a legmodernebb varrógépek számtalan öltésprogramját -  dekoratívan lehet felvarrni a rátétnek szánt darabokat.  Hosszú ideig ehhez az egyszerű cikk-cakk varrótalpamat használtam. Lehet, hogy ez volt az oka annak, hogy inkább kerültem az applikálást? Akkor szép a munkánk, ha egész pontosan a ráhelyezett anyag szélénél fut a varratunk, az íveket szép egyenletesen követjük, az éles szögleteknél pontosan követjük a sarkokat, az applikáló öltésünk követi az applikálandó darab vonalát. A cikk-cakk varrótalppal is természetesen felvarrható, de ha egyszer a varrógépünkre felkerül a nyitott applikáló talp, akkor minden gond nélkül egyszerűen és legfőképp pontosan, egyenletesen és szépen varrhatunk!

Hogy miért is más ez a talp? A képen jól látszik, hogy széles – azaz stabilan rögzíti az anyagot a tűlemezhez- ugyanakkor középen nyitott, így teljesen belátható számunkra varrás közben az összes kényes részlet. Végre biztonságosan tudom a tűt pontosan a két anyag találkozása mellett vezetni! Ez különösen a gépi pelenkaöltés esetében elengedhetetlen. 

Természetesen majdnem minden géphez beszerezhető ilyen talp, de általános talpként is, amely talpkonvertálóval a felfüggesztésnek megfelelően szinte bármelyik varrógépre felhelyezhető.  Létezik fém illetve műanyag kivitelben is. Én személy szerint a fém talpakat jobban kedvelem, de mivel elöl teljesen nyitott talpról van szó, így a műanyag is teljesen jó. (Open toe foot néven kell a külhoni honlapokon keresni, de hazánkban is  egyszerűen beszerezhető! A Bernina gépekhez nyitott hímzőtalp néven találtam meg)

Ez az a talp, amit őszintén ajánlani tudok minden kedves foltvarró társamnak!

Bevallom olyannyira megkedveltem ezt a talpat, hogy gyakran inkább ezt használom kényesebb varratok esetén is, ha nagyon-nagyon pontosan szeretnék varrni. Mert végre mindent látok varrás közben!  Biztos segítőtárs ez a talp az íves vonalú árokban varráskor is. (pl íves formák ferdepántjainak rögzítésekor)

 Az igazat megvallva kipróbáltam egy másik – kimondottan applikálásra tervezett – talpat is. Az oldalnézeti képét fényképeztem hátulról.

Ezt a talpat azért tervezték (egyes prospektusok szerint), hogy ha nem valamilyen lazább öltéssűrűségű öltéssel dolgozunk (pl pelenkaöltés, ahol nem halmozódik fel nagyobb mennyiségű cérna), hanem  pl szatén öltéssel – sűrű cikk-cakk öltéssel -  szeretnénk az applikációt díszíteni, akkor elvileg ezt ajánlják. Mert az alján fut egy rés, amely a felvarrt cérna által keletkezett magasságot szépen elvezeti, miközben a talp az anyagot változatlanul a tűlemezen tartja. Persze nekem ilyen talpat be kellett szereznem. Amikor egyenes részeken haladtam a varrógéptalppal, akkor tökéletesen lehetett vele dolgozni. A talp maga keskenyebb, a lábak viszont szélesebbek, így tökéletesebben rögzíti az anyagszéleket, a talp belső felét neki lehet illeszteni a felvarrandó darabnak, így az egyenes részeken tökéletes varratképet ad, nem is engedi „eltáncolni” a talpat az anyagszéltől.  Ám nem csak négyzeteket és téglalapokat applikálunk! A talppal egy virágot próbáltam szaténöltéssel felvarrni próbaképp és bevallom összességében nagy csalódás volt. A legkényesebb részeknél – az íveknél - a műanyagon keresztül nem is láttam tisztán, hogy hol is varrok, az eleje nem volt nyitott, így fordulásoknál csak úgy varrogattam és egy cseppet sem voltam biztos abban, hogy jó helyen is járok. Összességében a nyitott applikáló talppal jobban lehetett dolgozni a kényes részeken, a zártabbal pedig csak az egyenes szakaszokon, akkor, ha a két anyag színe jelentősen elüt egymástól.

 Az első képen ez látható, a másodikon ugyan annak a mintának ugyan az a kényes íve a nyitott applikáló talppal. Talán nem kell tovább magyaráznom a különbséget!  Messze a nyitott applikáló nyert a versenyben, amelyik a második képen látszik!!!!!!! (Jól látható az első képen, hogy a műanyag talp hogy torzítja el látványilag az alatta lévő anyagszéleket- na ezért nem szeretem a műanyag talpakat!)

Trixi írt egy e-mailt nekem, hogy beszerezte a nyitott applikáló talpat a cikk hatására és "zongorázni lehet vele a különbséget". Köszi Trixi az e-mailt!

Ezen aztán felbuzdulva elővettem az összes olyan varrógéptalpamat, amit „valami felvarrására” terveztek.  Minden ilyen talp hátoldalának (az egyszerű cikk-cakk talpnak is!) egyforma a kiképzése, azaz egy rés van a fenekükön, hogy amit felvarrunk (anyag vagy több cérna) annak legyen helye, hogy ne emelje fel a talpat az anyagról.  (tehát a nyitott applikáló talpon is van, nem csak a szaténöltéshez kimondottan ajánlotton) Az egyenes varráshoz használatos talpakon ilyen nincs.

 

Ha applikálunk, akkor mindenképp érdemes próbavarratot készítenünk, mielőtt a kész darabot varrjuk. Így ellenőrizhető, hogy a megfelelő öltésszélességet, öltéshosszt és öltés távolságot választottuk-e. A szálfeszítést is érdemes ellenőrizni, hiszen  pl. ahhoz, hogy a szaténöltésünk plasztikusabbá válhasson egy kicsit lazítani kell a felső szál feszességén, így jobban kidomborodhat a varrat a munka színén.

Ha nagyobb munkához állítottuk be a megfelelő paramétereket (öltéstípus, öltésszélesség, feszesség, stb…), akkor azokat mindenképp jegyezzük fel egy papírra, így ha másnap – vagy következő héten – tudjuk csak folytatni a munkánkat, akkor ugyan olyan beállítások mellett dolgozhatunk tovább!

 Az applikálás egyedivé teheti a munkánkat, érdemes hozzá beszerezni egy speciális talpat, hogy élvezetes és könnyű legyen vele a varrás!