2012. január 31., kedd

2012. Free motion quilt challenge - január

.
Mi tagadás beneveztem. Értékes nyereményekért és nagyon hasznos ötletekért.

Januárban levelet kellett tűzni. A sima levél nem izgatott annyira, mint a csigavonallal kombinált. Nem is kis kihívás ez, több apró dologra kell figyelni tűzés közben.

A csigavonalas:






és a januári feladat a levél:





Fantasztikus oktatók adják hónapról hónapra a feladatokat. Már várom a februárit :-))
Ha valaki kedvet érez hozzá, akkor még most sem késő benevezni!


2012. január 30., hétfő

Varrjunk együtt játék 3. feladat

.
Nagyon is kedvünkre való volt ez a feladat. Mónika játéka hétről hétre újabb blokkok megvarrására buzdít, de még bírjuk az iramot :-))

 A drezdai tányér a tudomásom szerint 18 fokos sablonnal az igazi gyorstechnika esetén. De mivel mire szabáshoz jutottam elfogyott az egész készletünk, így én a 15 -fokos sablonnal dolgoztam. Így négy szirommal többől áll az én virágom, de talán még szebb is lett :-)) 






Mindketten géppel varrtuk a blokkjainkat. Várjuk a következő feladatot :-))
Ági, Marcsi




2012. január 28., szombat

Szivárványos varrás - 2

.
Ó, tudom, vannak akik szívesen bekukkantanának a varrószobámba, hogy mi is történik avval a sok színes blokkal :-))
Az ő kedvükért írok most, pedig még nem készültem el teljesen.

Nem hazudtoltam meg magam, a blokkok elhelyezésével -  szokásomhoz híven - eljátszadoztam. Ez most nem is volt olyan kis dolog, mert ha változtatni akartam, akkor szinte minden darabot át kellett helyeznem. Ahol hiányosnak érzetem, oda varrtam még párat. (majd ha elkészülök, akkor kiszámolom, hogy végül mennyit raktam bele.)

Végül ez a színösszeállítás nyerte el a tetszésemet.
(na jó, bevallom a végén még variáltam, de nem sokat :-))

A blokkokat soronként egymásra raktam, beszámoztam a sorrendet és irány a varrógép!



Most lett jelentősége a 60 fokos vonalzónál leírtaknak, miszerint a hegyes csúcsot nem vágtuk ki, hanem azt csapottan szabtuk. Két-két egymás mellett lévő - immáron rombuszt - úgy kellett egymással összevarrni, hogy a színes részek csúcsa pontosan érjen egymás mellé. Ebben segített a lecsapott csúcs. Nem volt más dolgom, mint a két darabot pontosan egymásra illeszteni és varrni. 

A lecsapott csúcs a hexagon oldalához simult, így könnyű volt az illesztést.





És ha végig nagyon pontosan szabtunk és nagyon pontosan betartottuk a varrásszélességet, akkor ilyen illeszkedést kapunk :-))

Sőt, a kilógó kis csücsköket sem kell levagdosnunk. Ez tényleg működik, ha végig precízen dolgozunk.

Ha a sorokat mind összevartuk, akkor jön a vasalás. A varrásráhagyásokat szépen mindenhol le kell vasalni, ügyelve, hogy ne tekeredjen meg sehol sem, mert akkor a sorok összevarrásánál jön a "torkos borz" esete. 

Én így vasaltam:

 De így is lehet. Egy a lényeg, hogy amelyiket válasszuk azt végig az egész munkán tartsuk be!


Amíg vasaltam a sorokat ügyeltem, hogy a számozások ne keveredjenek össze, hiszen most jelentősége van, hogy melyik sort melyikhez varrom.


Azért biztonság kedvéért pár sort elkezdtem még varrás előtt összerakni - ez a foltvarró megérzés  - és akkor jöttem rá arra, hogy ............................

Varrhatom így is a sorokat:
Először ez volt a terve, ezért újabb jelöléseket tettem az egymáshoz varrandó részekhez, hogy ne csússzak el.

De persze játszottam tovább és ni csak....... :-))
Legalább fél órát hezitáltam :-(( Végül az utolsó verziót választottam.
Mert a fekete csillagszerű másodlagos mintát nem akartam. A takaró  a színekről szól és a kialakuló fekete kis rombuszok jobban tetszettek ebben a verzióban. (halkan súgom , hogy könnyebb is a sorok összevarrása az utóbbinál, de tényleg nem emiatt döntöttem mellette)

Tehát most a sorokat varrtam össze. A sorokat összevarrtam. Mivel az elején nem is ez volt az elképzelés, így nem terveztem előre a sorok lezáró elemét, de ettől még azért be kellett fejezni. 

De van nekem egy jó kis 60 fokos vonalzóm, amivel ez sem okozott gondot. A vonalzón vannak jelölések középen is, és attól varrásráhagyásnyi távolságra. Leszabtam a fekete anyagból csíkokat, és azokat daraboltam fel, a hiányzó háromszögekké.





A vonalzó jelölései 1 /4 inch varrattávolságot jelölnek!!! Mivel végig ezzel dolgoztunk, így most is tökéletesen lehet vele szabni.


Szabás után nincs gond az illesztéssel, mert csak a részek egy csücskét kell egymásra helyezni.






varrni ügyelve a varrattávolságra!




A két anyag találkozásánál fog véget érni a varrat.

És így fog a végén kinézni, ha pontosan dolgoztunk: :-)




A szélén pontosan annyi marad el, amennyi egy varrásráhagyásnyi távolság! Mert oda még szegélyt kell majd varrni!



Most megyek vissza a varrógéphez, mert a késztől még messze vagyok :-(


2012. január 26., csütörtök

Varrjunk együtt játék 2. feladat

.
Mónika most egy kelta blokkot adott feladatnak. Először csak felhúzott szemöldökkel méregettük ezt a kihívást. Egyikünk sem egy kézzel varró megszállott, de ha játék, akkor legyen játék :-))

El is készültünk a blokkjainkkal:





A következő feladatot is már megkaptuk, dolgozunk azon is :-)

Ági, Marcsi


2012. január 22., vasárnap

Szivárványos varrás

.
Azt mondják, hogy a színeknek gyógyító ereje van. Ez most egy" foglamamsincs," (de szerintem  az orvosnak sem) , de nagyon fájós kórság esetében különös jelentőséggel bír. Mit tesz ilyenkor egy foltvarró? Felhívja a legjobb barátnéját, napok óta nyavalyog a telefonban, hogy itt, meg ott fáj. Aztán végül varrásterápiára fogják magukat közösen. Mert foltvarróknak a  közös varrás a gyógyító terápia, ha az a színekkel együtt van kombinálva, akkor pedig felülmúlhatatlan.  Mivel a munkamegosztás a kínzó derék és gerincfájdalmak körül forog, így az egyikük szab és vág, a másikuk (a fájós) beül kitámasztott derékkal és háttal egy kipárnázott székbe és a kiszabott darabokat heves csicsergések, nem betegségre utaló témák  közepette varrja. :-)) 

De gondolom senki sem a kipárnázott székre kíváncsi :-))

Az, hogy mi milyen sablonokat gyártunk, azt nagymértékben befolyásolja az eddig meg nem varrt takaróink, technikák iránti  kíváncsiságunk, illetve kivitelezési ötletünk. 

A nagy hexagon sablonunk is talán azért készült el, hogy ilyen módon lehessen vele takarót varrni.

A már évek óta polcon lapuló "nem is ilyet akartam festeni"  (mondhatni randa, sőt egyik-másik inkább látlelet színű) anyagok kupacára esett a választásunk szabáskor. (színterápiás gyógyító céllal :-))) De bátran lehet ehhez a technikához pusztítani a maradékos zsák tartalmát, vagy akár olyan anyagból is lehet szabni, amelyiken egy-egy nagyobb minta van, mert az átlátszó sablont szépen a mintához lehet igazítani.

A  4 1/2 inch szélességű  hexagon sablonhoz vágtunk le az anyagokból csíkokat. (11,5 cm)






Aztán a leszabott csíkokat tovább daraboltuk.



Egész addig, amíg 216 db nem lett belőle.

(jó, tudom a képen nem 216 db látszik, de egész biztos, hogy végül annyi lett kiszabva, sőt pár darabbal több is!)

Aztán jött az utolsó számítgatás. Mivel lett egy halom mindenféle színű hexagonunk, így az összekötő színnek a feketét választottuk. 

Előkaptuk a 60 -fokos vonalzónkkat és megnéztük, hogy mekkora csíkokat is kell szabnunk. Jelen esetben 6,5 cm-es csíkokat. DE!!! ez a nagyság csak akkor igaz, ha valaki 6 mm-es talpszélességgel varrja a blokkokat. Természetesen megvarrható az egész takaró ettől eltérő nagyságú talppal is, de akkor az alábbiakban közölt nagyságokat át kell számolni! (7,5 mm-es talpszélességgel varráskor pl 7 cm-es darabokat kell szabni) Mindenképp egy próbablokk elkészítése javasolt, hogy később ne érjenek meglepetések!

Előrelátóan kihasználjuk a 60 fokos vonalzó csúcsán lévő jelölést:


Nos, ennek még nincs jelentősége, de ígérem majd lesz!!! Ugyanis ha nem teljesen a csúcsig szabjuk ki a háromszögeket, akkor később a blokkok összevarrásakor  könnyebb dolgunk lesz! De lehet csúcsig is szabni, úgy is ki fog jönni a minta!

A fekete csíkokra szépen egymás után ráhelyezzük a hexagon darabokat. Nem kell közöttük túl nagy távolságot tartani, kb 1 - 1,5 -2 cm bőven elegendő!! És ameddig tart a csík, addig csak szép folyamatosan - tartva a varrattávolságot -egyenesen csak varrunk és varrrunk!!!!




Tehát addig varrjuk a  színes hexagonunkat fekete csíkra, amíg el nem fogy. a  halom kiszabott fekete csíkunk. Tudom, van aki most magában azt kérdezi, hogy milyen SI mértékegység az a halom? Jogos!

A következőképp számoltunk. A mi - nevezzük blokknak, de helyesebb az egység kifejezés - 10 x 10 cm-esnek kezelendő. Nem négyzet jön ki belőle, de számszakilag így lehet kezelni. A készülő takarónk 12 x 18 soros lesz, azaz szegély nélkül 120 x 180 cm nagysággal tervezünk. Ez majd a végén változik a kiegészítő darabokkal, de ezt most kéretik elfogadni!

A svéd áruházból származó fekete vászon 140 cm széles, aminek egy csíkjára  kb 16 db hexagon kerül fel.
Tehát 16 hexagon darabhoz 2 fekete csík kell, azaz összesen 28 db fekete csíkból áll a "halom". (Tehát összesen 182 cm-nyi,  + ezen kívül is majd kell még  a kiegészítő darabokhoz és a szegélyhez is!!!!! ) 

Ezután a felvarrt csíkot szétvasaljuk és a 60 fokos vonalzó segítségével levágjuk a fekete részeket. (a felső csúcsot nem hagyjuk meg. Ez nem kötelező, ha valakinek úgy tetszik, az hagyja meg bátran!) 


Így fognak kinézni:

Most a hexagonok azon oldalát varrjuk fel fekete csíkra, amelyik oldal szemben van a másik feketével toldottal. A módszer ugyan az, szépen egymás után csak fektetjük fel a csíkra kb 1 - 1,5  - 2 cm távolságot tartva két darab között. Ha kész, akkor szétvasaljuk.

Még évekkel ezelőtt láttam Eleanor Burns egy videóján, hogy ő mindig úgy vasalja szét az összevarrt darabokat, hogy először végighúzza a vasalót a két anyagon úgy, ahogy az a varrógép alól kikerül: 
Így:


Ezután a még langyos anyagokat hajtja szél és vasalja le. Bevallom először nem is értettem, de azt kell, hogy mondjam,  sokkal tökéletesebben lehet az anyagokat szétvasalni ezzel a módszerrel. És valljuk be őszintén nem is akkora macera, viszont a végeredmény sokkal szebb!


A teendő ugyan az, mint előzöleg, le kell vágni a fekete anyagot a 60 fokos vonalzó segítségével.

Közben megérkezett Erika barátnőm is, aki semmi foltvarró múlttal nem rendelkezik, csupán régi blogolvasóink emlékezhetnek rá, mivel neki készült az "Erika napra" készült neszeszer.  Ő  körkést sem ragadott iziben, de leültettük valahova és immáron hármasban beszélgettünk, miközben készítettük a színes hexagonokat. A káosz közben a tetőfokára hágott, mivel mindent szépen magunk köré tettünk, hogy fájós derékkal ne kelljen meg se mozdulni, de mégis minden kéznél legyen.




Azt gondolom, hogy a délután igen eredményes volt, mivel 5 óra alatt eljutottunk odáig, hogy elkészült a 216 (+ 8 db tartalék) egységünk - nevezzük blokknak. 

Aztán egy kicsit még elkezdtük rakosgatni az elkészült darabokat, amelyeket még közel sem biztos, hogy ilyen sorrandben fogunk egymáshoz varrni, csupán nem szeretnék álmatlan éjszakákat szerezni azoknak, akik kíváncsiak hogy mi is fog ebből a 216 kétoldalán fekete háromszögekkel megtoldott hexagonból kisülni :-)))

Valami ilyesmi.......... De még várni kell, hogy a derekam rendbe jöjjön, mert a helyes sorrend kirakosgatása egy cseppet sem derék és hátkímélő manőver lesz. De a színek már úgy érzem hatnak, mert a tegnapi naphoz viszonyítva máris jobban vagyok :-)) (bár lehet, hogy a gyomromat rágcsáló gyógyszer is közrejátszik ebben) 


Ági, Marcsi



2012. január 17., kedd

Varrjunk együtt játék 1. hét

.
 Mónika kezdeményezése, amely sokakat megmozgat, az ország különböző végein élőket összehoz! Tetszik :-))) 
Végül beneveztünk mi is. Az elején  azon a véleményen voltunk, hogy  ne is vágunk bele, mert majd nyár fele elapad az érdeklődésünk és mindenféle halaszthatatlan ügyeinkre hivatkozva majd halogatjuk a blokkok megvarrását, majd elsikkadunk felette és abbahagyjuk. De aztán végiggondoltuk, hogy nem hatalmas munka kéthetente egy blokkot megvarrni, ha akarjuk, akkor igazán kivitelezhető a legnagyobb hajtás közepette is. Nos, majd meglátjuk, bízunk benne, hogy kitartóak leszünk és egymást buzdítva tejesítünk.  A feladat nem nagy, be kellett, hogy lássuk: Teljesíthető!!! 

A "nagy csapat" igazán lelkes, az első blokk megvarrása elkészült. 
A mienk ilyen lett:

Marcsi blokkja:






Ági blokkja kétféle verzióban összevarrás előtt:






Már megkaptuk a következő blokk leírását is, tehát varrhatjuk tovább a blokkokat :-))



Ági, Marcsi

2012. január 15., vasárnap

UFO 2012/1

.
Nem szokásom újévi fogadalmakat tenni, de az idén tűztem ki magamnak teljesítendő feladatot. A varrószobámban már több elkezdett és be nem fejezett darab bújik meg, várva, hogy végleges formát kapjanak. Így teljesen jogos elvárás magamtól, hogy ezeket a mondhatni UFO -kat befejezzem.

Az egyik nagy hévvel varrt darab az almacsutka blokkokból varrt takaró. A fedlap már nyár óta készen van, de mindig akadt más sürgősebb feladat, így a szélek és a hátlapozás mostanáig váratott magára. 

A kék színt választottam a szegélynek. Ebből  az almacsutka sablonnal egy nagy hullámvonalat szabta, azt varrtam hozzá az összevarrt blokkokhoz. A széli részt hullámvonallal tűztem le. A takaró tűzése pedig az árokban történt, minden második blokknál.A hátlapnak polár anyagot használtam.

Hát ilyen lett :-))







2012. január 13., péntek

Pillangós takaró - 2.

.
Van folytatás, ahogy ígértük :-)

Miután a blokkok összeálltak testet kellett alkotni a pillangóknak. Ehhez a rajzot magam készítettem el. Mivel csak 8 db kellett, így egy gyors papírsablont szerkesztettem, ezt vágtam ki halványzöld anyagból Csak kétféle zöld árnyalatot használtam fel a takaróhoz, melyeket előtte bevasaltam két oldalán ragasztós fátyollal.
A kivágott darabokat felvasaltam a helyükre






majd az applikáló talp segítségével gépi pelenkaöltéssel körbevarrtam. Így teljesült a kívánságom, hogy legyen rajta applikálás 

Miközben varrtam azon gondolkodtam, hogy miért is akartam én ezt. De aztán rájöttem. Az applikáció teszi a gyerekeknek szánt darabot egy kicsit gyerekrajz szerűvé, játékossá, egyszerűvé. Igen, most is állítom, hogy kellett bele :-)))

Az egészet jól kivasaltam és jött a három réteg összerögzítése. Azokat a darabokat, amelyeket szabadgépi tűzéssel akarok majd összetűzni, azokat sokkal alaposabban kell összerögzíteni, mint az árokban tűzötteket. Ezzel akadályozható meg, hogy munka közben dudrok és egyéb nem kívánatos jelenségek jöjjenek létre. Ez ugyan most egy gyerektakaró, de nagyobb takarók esetében is ezt a metódust szoktam követni - csak tovább tart. 

A kőműves mesterek segítenek nekünk, ha figyelünk. Az egész műveletet szeretem a járólapos helységben végrehajtani, ahol a derékszög a járólapon már adott. Mondhatnám azt is, hogy csak a fugákra kell figyelni. Persze, ha pontosan derékszögben van a fedlapunk, a hátlap nagyobb,mint a vatelin és a fedlap,akkor erre semmi szükség, de szőnyegen ezt a műveletet semmiképp sem csinálnám. 

Tehát leterítem a hátlapnak szánt anyagot, amit körben egy festéskor használatos maszkoló szalaggal rögzítek a járólaphoz (vagy laminátos laphoz) Ügyelek, hogy ne nyújtsam az anyagot, de ne is legyenek ráncok rajta. 

Rásimítom a vatelint, kezemmel jól elsimogatom, a felesleget levágom, de nem pontosan, csak nagy vonalakban.

Majd csak a feléig kb 20 cm-nyi hajtásokkal feltekerem az egyik keskenyebbik oldalt.


Ezután ragasztó spray-el lefújom a hátlap vatelin felőli oldalát és hajtásonként terítem csak vissza. Így minden kb 20 cm-nél ellenőrizni tudom, hogy ne legyen benne gyűrődés, ránc, és a kezemmel szépen odasimítom a két réteget, hogy a ragasztó szépen tapadjon mindkét réteghez.

Ezt elvégzem a másik oldalon is, majd ráterítem a vatelinre a fedlapot. (utolsó esély arra, hogy megszabaduljunk a fedlap hátoldalán lévő cérnaszálaktól, anyagdaraboktól!!!!! Mert főleg világos alap esetében ott fog vigyorogni majd a kész munkán a hátul megbújó színes cérnaszál, levágott mütyürnyi színes anyagdarab, amit NEM tudunk majd kiszedni onnan)

Na és végre egyben látható a takaró is :-))
Ha ellenőriztük, hogy mindhárom réteg rendben egymáson fekszik, akkor jön az előbb leírt módszer a ragasztóspray-el.



Tehát középről kifele hajtogatjuk az anyagot, és középről kifele simogatjuk a kezünkkel. Közben küldjük a pozitív energiáinkat a térdünknek ami ekkorra már sajog, zsibbad és kezd jobban fájni, mint a derekunk.



Aztán ha már azt hinnénk, hogy a bünti a padlón véget ért, akkor tévedünk. Mert ez kevés rögzítés, a fércelés nem maradhat el :-(((((

A kanalas módszer nem az én ötletem, de amióta láttam csak így fércelem össze a három réteget. Na ezért nem lehet ezt szőnyegen csinálni! 


Ha lehet ne a dédi ezüst szervírjét fogjátok be erre a célra, mert a tű hegye azért megkaristolja a kanalat. És ne is a legdrágább (Amerikából, Japánból vagy akárhonnan származó arany, gyémánt, titán bevonatú) tűvel . A tű nekem mindig elhajlik egy kissé........... de így már tudom, hogy a görbe tűm az,amivel ezt a számomra rémálomnak tűnő műveletsort el kell végezni. Keresztben - hosszában, nem túl apró öltésekkel, ügyelve, hogy ne ráncolja össze a munkát. De azért ilyenkor már jár az agyam, hogy hova kerül majd több tűzés, hogy lehetőleg ne ott fusson a legtöbb fércöltés. A legkényesebb részekre azért még szoktam betenni pár gombostűt is.


Ha ezt elvégeztük, akkor szedjük fel a hátoldalt a padlóhoz rögzítő ragasztószalagot és végre felegyenesedhetünk, majd ülhetünk vissza a kényelmes székünkbe tűzni :-)))

Tudom, nem mindenkinek van akkora helye, hogy ideális legyen a tűzéshez, de egy-két apró dolgot azért tehetünk a cél érdekében.

Én könyvekkel emelem meg a varrófelület mögötti és melletti részt. Teszem ezt azért, hogy a takaró lelógó súlya ne húzza el a tűzendő felületet. Mivel a mögötti és melletti rész magasabban lesz, az ölemben lévő részt pedig folyamatosan felhúzom majd, így majdnem úgy lehet majd dolgozni, mintha egy kisebb darabbal birkóznánk.







A lepkék szárnyait tűztem meg és a testüket. De azért ügyeltem rá, hogy ne végig tűzzem meg a szárnyakat a széléig, hogy az amúgy is kiemelkedő ferdepántos rész még jobban "elválhasson" a felülettől. Olyan "repülős" pillangó lett :-))

A pillangók között laza virágok vannak nagyon halvány púderrózsaszín cérnából. 


Kaptak kicsi csápokat és valamit a végükre. (olyan előre repülő-hátramenők lettek ettől, akár a legújabb VW bogárhátú) De számomra ettől a kis infantilizmustól lett gyereknek való a gyerektakaró :-))

És mivel már sürgettétek a folytatást így még nincs rajta a ferdepánt, de már készül!


 Most itt tartok.


Ági, Marcsi