2013. március 26., kedd

Márciusi havazás

.
Körkéseimet elrejtettem.
 Szomorú vagyok, hogy nem jön el az igazi tavasz. A hó kitartóan esik, a szél feltámadt.  Az imént elolvastam Boróka bejegyzését és már egy kicsit másként látom a havas tájat.
Vigasztalódjatok Ti is az ő írásával.



2013. március 22., péntek

Virágszirmok terítőn

.
Mikor elkészültek a virágszirom sablonok, akkor frissiben egyet be is vittem a varrószobámba. Már a tervezés idején is izgatta a fantáziám. Nem akartam még egy nagyobb lélegzetű munkának nekiállni, de azért végre valamit akartam vele kezdeni.
Egyszerűen csak kivágtam körkéssel a szirmokat, majd gépi pelenkaöltéssel felapplikáltam. A dundi szirmokat választottam most.

A szirmok mellett körben tűztem és az ívek folytatásaként az alapanyagot is.

Gyors volt a kivitelezés, látványos a végeredmény :-))



2013. március 17., vasárnap

Van aki új cipőre, én új talpakra vágytam...

.
Igazából a Hírfoltokba akartam ezt a cikket megírni, de... Ahogy próbálgattam ezt a - nem is talpat - kis kiegészítőt egyre jobban elbizonytalanodtam. 
A legfőképp azért, mert egyedül a Pfaff és egyes Husqvarna gépekhez használható. Így azok köre, akik számára az írásom érdekes lehet nagyon nagymértékben leszűkült. Másrészről pedig azért, mert egyszerűen nem tudok rájönni a helyes használat nyitjára. Úgy pedig, hogy valamit rosszul használ az ember lánya ne legyen alapja egy véleménynek!
Na most már mindenkit felcsigáztam? 
Adva van egy kis műanyag lapocska, amit a tűlemezre kell felpattintani. Sőt ez az egész kütyü 3 féle méretben. Gondoltam csak jó lehet.... 
Ezekről van szó:
A prospektusban igazi vágyfokozó bemutatókat láttam, így nekem ezeket nem lehetett kihagyni!
A kelmetovábbító fogazatra kell felhelyezni a lapocskát, talpat leszerelni, anyagot kifeszíteni egy hímzőkeretbe. Ez mind rendben,  hímzőkeretem ugyan csak a régi fa hagyományos van, de betettem a tűrúd alá, majd beleszuszakoltam az anyagot. Anyag alá tettem merevítőnek hímzésekhez használatos keménységet.
Ez nem túl jó kép, de az anyag alatt fényképezés csak ilyen minőségben sikeredett:

Első próba:
Hegyes ollóval lyukat vágtam az anyagba
lyukba belehelyeztem a lapocska kiálló peremét:
szálat alulról felhúztam, nehogy valami galibát csináljon:
na jól van, varrok már.................

A gépet valamilyen cik-cakk típusú öltésre kell állítani, hiszen a lyuk körüli részt el kell, hogy tisztázza. A kelmetovábbító az én kezem, hiszen a varrógép kelmetovábbítóját letakarja a lapocska.



 Körbe értem :-)) Felfokozott izgalmi állapotban konstatáltam, hogy ez nagyon jó játék! Jöjjön a következő!

Ne szépítsünk a tényeken, ez randa lett! Sőt, a lyuk is nagyobb. Meg eltolt az öltés. De miért is?
A - nem vágtam ki jól a lukat az elején?
B- sűrűbben engedtem az öltéseket?

Az ok kiderítésére jöjjön még egy lyuk.

Ez a bal oldali alsó lett. A kivágott lyukról eltüntettem a felesleges anyagot, és igyekeztem nem túl sűrűre engedni az öltéseket. Gyönyörű! Újra kedvem kerekedett.
Nem húzom a dolgot, egyre rosszabbak lettek :-(
Biztos az anyag nem a megfelelő, ezért másfélével kezdtem az újabb kísérletekbe.

Az előzőekből okulva a következőket tapasztaltam:
  • Ha nagyon sűrűre engedem az öltéseket, akkor a talpszár  - ha a képen nézzük, akkor a talpszár bal oldala - gyakorlatilag fennakad a felhalmozódott cérnán és ez tolja el az egészet.
  • Ez kivédhető úgy, hogy minden kb 8. öltésnél fel kell egy kicsit emelni a talpszárat, hogy az alatta lévő anyag elsimuljon.
  • eleve lazán megyek körbe, majd inkább még egyszer végig a teljes körön.
  • A kezdő lyukat ki kell vágni, és a felesleges anyagot el is kell távolítani. 
 Most másik anyagon különböző öltéstípusokkal próbálkozom, variálom még a cérnákat is.
A más méretű lemezeket is felhelyeztem, de az egyik eleve furcsán állt. (a képen jól látszik, hogy csálén és nem én tettem fel rosszul, egyszerűen ilyen és kész)
A másik kettő az stabilan és egyenesen áll:

 A legjobb eredményeket a legnagyobb lyukúval tudtam produkálni. 
Normális esetben az ember azt gondolja, hogy minél többet gyakorol valamit, precizebben dolgozik, annál jobb eredményt kap. Nos én ezzel az egésszel nem így vagyok :-((
 Biztos vagyok benne, hogy valamit én nem csinálok jól, de még nem jöttem rá, hogy mit. 
A gyakorló anyagom most így néz ki:

Nem hiszem, hogy feladom, de nagyon kérem, ha valakinek van ezzel a lyukvarró lappal (Eyelet plate) valamilyen tapasztalata, az ossza már meg velem/velünk!!!!!!!!!!
Én csak arra vágyok, hogy legalább 4 db-ot tökéletesen egymás után képes legyek kivarrni. Valahogy úgy tűnik egyenlőre szerencse kérdése, hogy sikerül-e vagy sem. Semmiféle előre tervezés, tudatos munka alapján nem jön össze a dolog nekem, de biztos vagyok abban, hogy én bénázok valamit el! :-(



2013. március 15., péntek

Hóhelyzet van/ volt Zalában...

Ha az idén novemberig még egyszer ilyen címet kell adnom egy bejegyzésnek, akkor ígérem körkésbe dőlök :-( 
De hóhelyzet az van. Sokan ültek autóba, de én szerencsére nem kockáztattam. Viszont így volt idő egy kis varrásra. Teljesen nem készültem el, de mivel nincs itthon elég vatelinom, így ezen a hétvégén ez esélytelen is.
A Tetőcserép sablonnal már alig vártam, hogy egyet varrhassak.  A sablonról bővebben ITT.

A varrományomnak először a "Hűbelebalázs art" címet akartam adni..... mert minden józan megfontolást mellőzve készült ez a darab. Tulajdonképp már harmadszor futok bele az ész nélkül "szabjunk, majd csak kialakul",  "jó sok az az anyag, mert leér a földre miközben vagdosom" technológiába. 
Jó, így utólag már látom, hogy képes vagyok megoldani végül, de talán jobb is, hogy menet közben nem készítettem fázisfotókat. Szerintem én is körberöhögném magam. Pedig készítettem tervet - szép színeset - amit utána teljesen más színekkel kezdtem el megvarrni. A mérettel megint nem foglalkoztam annyira, az anyagkészlettel pedig végképp nem. Úgy gondoltam, hogy mindenből egy kevés kell majd, az alapszín meg úgy is olyan kevés. Tegnap aztán telefon és e-mail ment a Hunyadi utcába. A végítélet: Újratervezés! Nos, egy 80 %-ban elkészült darabon már az újratervezés csak annyit jelenthet, hogy kisebb lesz a takaró a tervezettnél, az alapszínből nem lesz szegély és most momentán fogalmam sincs, hogy melyik színnel fogom a szélt eldolgozni. 
A fényképen a színek valahogy mások, mint élőben, de  így sikerült..

 
A képen nem igazi banán van, az kérem kutya gumijátéka, aki nagyon nem örül, hogy ezzel a takaróval vagyok elfoglalva. Pedig jó volt varrni, gyorsan is ment és biztos vagyok abban, hogy hamarosan nekiállok a Tetőcserép sablonnal egy másik takarónak is! Talán annyi, hogy előtte erőt veszek magamon és számolok :-))


2013. március 14., csütörtök

Erre keltem...

.
Mondták, tudom :-( De azt hittem tévednek, vagy túloznak, vagy én máshol találom magam .... vagy bármilyen más megoldás, de ezt nem akartam :-(
Reggel mikor kinyitottam a szemem az ablakra pillantottam. Ezt láttam:
 A rossz oldalát nem írom le, de egyből kerestem a jót is.

1. szerencse, hogy nem pucoltam még meg az ablakokat
2. ma sem lesz lelkiismeret furdalásom, hogy nem állok neki
3. többet nem találtam :-(

Bánatosan lementem a varrószobámba. Ott csak egy csöppnyi ablakom van, de a helyzet ott sem vidám. A szél süvít.

Próbálom a varrógép zúgásával kompenzálni a borzasztó látványt és kinti hangokat. Ugye nem maradunk így??? :-((
Ott, a kerti pavilonban szeretnék már varrni, napsütésben! 



2013. március 11., hétfő

Érfogó, avagy applikáljunk egyszerűbben

.
Régi blogolvasóinknak nem lesz újdonság ez a bejegyzés. Az igazság az, hogy én már évek óta használom ezt az eszközt. A férjem készletéből einstandoltam le egyszer, aztán nálam is felejtődött .-) Ica barátnőm mutatta nekem az applikálás egyszerűbb (mit simán egyszerűbb, sokkal de sokkal egyszerűbb és pontosabb is) módját. Azóta én csak így... és sehogy másként. 


 Egy iratlefűző tasakra (köznapi életben bugyi) rajzoljuk a mintát. A nylonra másolt minta segítségével felhelyezem az előre leszabott -  blokknagyságnál egy kicsit nagyobbra hagyott - anyagra a felapplikálandó darabokat.
 Ügyelve, hogy a ragasztós felük essen lefele! (volt már, hogy pórul jártam :-(( ) A vasaló lapomon dolgozok, egyrészt mert a végén vasalni kell, másrészt, mert ragyogóan lehet gombostűket szurkálni bele, majd az alatt szépen a kívánt helyre lehet tenni az érfogó segítségével a  kívánt darabokat.
 Főleg nagyobb blokkok és sok kis darabka esetén nagyon hasznos az érfogó, mivel a nylon alá nem fér be a kezünk. Az  eszközzel megfogva a kis darabkát viszont könnyedén lehet az adott helyre becsúsztatni. Utána a nylon felett a szabad kezemmel odarögzítem, majd ha egy-egy  darab pontos helye megvan, akkor gombostűvel rögzítettem, nehogy elcsúszkáljanak.

 Az érfogóval könnyű  megfogni a kis darabokat és a nylon alá helyezni. A nylont a végén leveszem és óvatosan oda-odarakosgatott vasalóval rögzítettem a részeket és meg is van a nyers blokk.
 Hogy hogyan is működik?
Első ránézésre egy ollónak tűnik, de nincsen éle.

Sőt, a vége nagyon is sima kialakítású, így nem akad bele semmibe, nem tesz kárt a kis anyagdarabokban.
A belső felülete viszont recés (de nem élesen) így az érfogóval megfogott anyagdarabot biztosan rögzíti.
Aztán pedig meg is fogja helyettünk a legkisebb darabot is :-) A szári részén van a lényeg! Ugyanis a két szár egymásba is kapcsolódhat, ha szeretnénk.
Így már meg is nyújtottuk a kezünket, mert az érfogó befér a nylon alá is, hiszen hosszú és keskeny! A két felét sem kell fognunk, hiszen ha rögzítettük a két szárat, akkor biztosan tartja az anyagot.
Ezután csak a két szári részt kell egy enyhe nyomással szétválasztani. Ezt aki még nem fogott ilyen eszközt annak azért párszor nem élesben ki kell próbálni, de egy cseppet sem ördöngösség!

A tudománya az érfogónak foltvarró szemmel itt még nem ért véget! Mert ott van ugye az a fránya táskafül esete! Szép is legyen, varrás se nagyon legyen látható, hosszú is, meg sokszor keskeny is. Nem nagy élmény a kifordítása :-(

Érfogóval én így csinálom:
A vetex-el bevasalt szövetet félbe hajtom, körben levarrom. Azért mutatok képet róla, mert látszik rajta, hogy ezek nem sima "löttyedt" fülek, hanem rendesen be vannak keményítve. (no csak azért firtatom, mert ezeket a legnehezebb kifordítani)
A széleken levágom a csücsköket.


A fül közepe táján nyitva hagyok egy nem túl nagy rést a kifordításhoz.
Egyik vég fele felvezetem az érfogót...
.. majd amikor a végére értem az egész csövet egy kicsit feltolom, így a fogó végébe be tudom csiptetni a végét a táskafülnek.

Ekkor aztán be is akasztom a szárakat.
... és szépen kifordítom a csövemet. A kezdeti cső közepénél fogom kihúzni az egyik oldalt.


most ugyan ezt megteszem a másik oldallal is.



Nyilván a szárakat csak akkor fogom szétkapcsolni, ha le akarom venni az érfogót az anyagról.
Ehhez egy kicsit össze kell nyomni a két szárat. (na ezt azért előtte párszor gyakorolni kell, de a 3.-ra mindenkinek menni fog, ígérem! )
Így aztán pár perc alatt készen van a 72 cm hosszú és 3,5 cm széles táskafülem KIFORDÍTVA :-)

A középen lévő kb 4 cm-es lyukat kézzel be kell varrni, kivasalni és kész!

Hogy mire használom még az érfogót?
pl körök kistircelésekor kis lyukon ki tudom fordítani az anyagot, az érfogó fejével pedig könnyen a varrás mellett ki is nyomkodom az anyagot.
de pl  babalábak tömésére is nagyon jó, hiszen le lehet nyúlni vele a keskeny csőben, miközben a tömőanyagot fixen tartja.
... meg a csuda tudja még, hogy mire, mert nekem ott van a varrószobában elérhető közelségben és bizony használom is :-))

Ha felkeltette az érdeklődésedet az érfogó, akkor látogass el a Csokifolt Shop-ba!











2013. március 9., szombat

Márciusi újdonságok

.
Tavaszi hangulatú sablonok készültek el!

A forgó hexagonok háromféle méretben:




Tetőcserép, ami szerintem egy nagyon sokoldalúan variálható sablon:

Limitált kiadásban a virágszirmok! Gépi applikáláshoz, ívek rajzolásához és vágásához. A virágszirom sablonok varrásráhagyást nem tartalmaznak.

Keskeny szirmok:

Dundi szirmok:

Egy eszköz, ami cseppet sem sablon, viszont nagyon hasznos segítség az applikálásnál és pl a táskafülek kifordításakor! Érfogó a neve. (..mert, hogy ez tényleg egy orvosi műszer, ami a foltvarróknak is roppant jól használható :-))


Részletekért látogass el IDE, a CSOKIFOLT Shop-ba!