2010. március 31., szerda

Márciusi UFO

.

Egy régebbi hímzésdarabot vettem elő, hogy végre megkaphassa az, akire gondoltam, amikor hímeztem.

Egy nagyobb darab anyag volt, rajta csak a névvel hímezve. Kiszabtam formára és választottam hozzá bélést is.

 Méteres zippzárt varrtam bele, a végeket így dolgoztam el:





Egy kisebb ceruzatartó kerekedett belőle:-)) Egy fiatal lány lesz a gazdája, ezért igyekeztem vidám darabot készíteni a sötét farmer anyagból. 




De ajándéknak azért keveselltem, így kigondoltam, hogy lesz még hozzá egy könyvborító is. Na ekkor azért bajban voltam, mert ugyan azt a betűtípust kellett beállítanom a gépen, de azért sikerült. És, hogy ne legyen egy nagy üres feketeség, így még mást is hímeztem rá :-))



oda-vissza hajtottam a széleket....




majd ráhelyeztem a bélésnek szánt anyagot, és a két hosszanti oldalán levarrtam. 




Kifordítottam:




Szerintem örülni fog az, aki kapja :-))




A nagy UFO gyártó lendületem nem hagyott alább, a Sopronban elkezdett táskáim is elkészültek!!

A félkész bemutató darab is elnyerte a végleges formáját: 




 És a Sopronban kiszabott, Icától tanult táska is elkészült!





 Tulajdonképp eredményes UFO- befejező hadművelet volt:-)) 


Remélem a kedvem nem lohad le az év végéig! Már 3 hónapja kitartok!

No, most küldöm a képeket Ildikónak. De melyiket is??


Marcsi


Márciusi UFO -2

.

Véleményeteket megfogadtam, és nem variáltam tovább a faliképpel. A massai emberemnek került a nyakába 4 szem sötétbarna gyöngyöcske. Hátlapoztam és késznek nyilvánítottam.
Mivel sokkal többet dolgoztam rajta, mint az eredetileg márciusi ufónak szánt neszeszerrel, így "lecseréltem" a havi munkát.

Ezennel küldöm a képet Ildikónak a "Fejezzük be együtt" játékra.

Ági


2010. március 26., péntek

Avalonos csipke

.

Márta mutatta a képet a blogjában, ami egyből felkeltette az érdeklődésem.
Hivatkozott a leírásra is, így könnyű dolgom volt :-))  hiszen nagyon jó képes útmutató van hozzá.

Este aztán előkaptam egy kis darab avalont, az ősrégi hímzőkeretem, és befűztem a kedvenc cérnáim. Nem életművet készültem alkotni, csak a technikát kipróbálni.


Nos kisebb birkózás után sikerült a keretet beszuszakolni a talp alá. Egész pontosan behelyezés után tettem fel a talpat :-)
Két színű cérnával dolgoztam. az egyik árnyalat az alsó szál a másik a felső volt. Kíváncsi voltam, hogy mi lesz belőle.
Egész jól működött a dolog egy ideig.



De azért nem színes az élet, ha nem történnek komplikációk :-)) Ahhoz, hogy a mosás után ne egy adag cérnát kapjak jócskán kellett ölteni, ezt helyenként az avalon nem tolerálta, megadta magát.

Az egyik levélnél összekuszálódtak a szálak, amit próbáltam eltávolítani, de ekkor az avalon döntött helyettem.

Azt mondta:      - Kukába vele! - és kiszakadt. Tehát ez a probléma megoldódott:-))


Így nézett ki a mű, amikor úgy döntöttem, hogy jön a víz!


És a víz jött!!!! Ez lett belőle:


Ahhoz képest, hogy csak egy gyors próba volt, szerintem egész jó :-))

Nem macerás az egész kivitelezése, most már látom, hogy legközelebb mire kell ügyelni. Tetszik a technika, szerintem sok fantázia van benne.

Köszönöm Mártinak, hogy felhívta rá a figyelmem!


Ági

2010. március 25., csütörtök

Afrika

.

Érdekes feladatot kaptam egy ismerősömtől. Azt kérte, hogy készítsek faliképet. A beszélgetésünk ugyan úgy indult, hogy mindegy, hogy mit varrok, teljesen rám bízza az egészet, csak....
  • ne legyen benne kék szín
  • a mérete 50 x 100 cm körül legyen
  • inkább barna-narancs-terrakotta-homok színek domináljanak
  • Afrika hangulatú legyen
  • fa legyen rajta
  • kietlen Afrika - kiégett sztyeppe megjelenjen
Tehát bármit varrhatok, teljes a szabadság- mondta , (aha, persze, már amennyire a fent leírt 6 pontot figyelembe veszem - gondoltam) 

Majd következett 2 hét fejben varrás, gondolkodás. A határán álltam, hogy feladom. A google összes képkeresési találatát végignéztem, járt az agyam.

Addig el is jutottam, hogy ilyen anyagkollekcióm biztos nincs. Ezért nekiálltam festeni - gondolván, hogy majd mesésre festett anyagoktól ihletet kapok  
A színek, amiket festeni akartam a fejemben voltak csak meg, a valóság egy kissé másra sikeredett. Naná, hogy  a sárga és kék elegyedéséből rengeteg kék paca jött elő. Azok a zöldek valahogy sehogy sem.:-((
 A terracottás színek inkább narancs és élénk citromsárgás árnyalatban pompáztak. Ó, még valami kissé neonos zöld is lett, hogy hogyan, azt nem tudom!

Tehát a megfestett 6-7 m-nyi anyagom majd egyszer biztosan jó lesz valamire!
De azért az anyagokat szépen kivasaltam, sorba raktam és nézegettem. 

A legnagyobb segítséget a néha kissé giccsesnek tűnő képektől kaptam. Nyilván túlbonyolítani nem lehet, hisz még meg is kell majd varrni!
Aztán ráeszméltem, hogy általános iskolás koromban (túl azon, hogy az még az elmúlt évszázadban volt, akárhogy is számolom években kifejezve is iszonyú régen) tanultam én valamit a perspektívikus ábrázolásról. Valami felsejlett, de csak nyomokban. De az anyagokat már rakosgattam. 
Egy nyugis délutánon aztán körkést ragadtam és vágtam. Veszteni való nem volt. És ahogy vágtam, illesztettem, varrtam, egyszer csak elkezdett tetszeni a dolog.


A színek, amiket kerestem kezdtek előjönni.:-))  (na azt azért meg kell jegyezni, hogy több anyagnak a közepéből nyiszáltam ki a megfelelő darabkát)




Eleinte azt gondoltam, hogy vetex-en varrom, majd amikor rájöttem, hogy szabadon szabdalásos módszerrel nem igazán fog ez összejönni, akkor feladtam.

Volt egy -két trükkös percem, amíg a különböző  minőségű anyagokkal megbeszéltem, hogy tessék kérem szépen sorban, a másik mellé egyenletesen állni !!



Na itt már valami kinézett. 

Az biztatott, hogy ha már az alap megvan, akkor onnan már könnyű lesz. Igen, ezt gondoltam.

Feltettem a massai (hogy harcos, pásztor, falábú vagy miféle, erről ne nyissunk vitát), és a rendelésnek megfelelő fákat, sztyeppét. 


Nem kis macera árán meg is tűztem a széleket. (a festett anyagok között volt molinó, len, vászon és egyéb ismeretlen anyagdarab, amelyek mind más irányba akartak ficeregni)


Akkor jött a pofon. Amit kigondoltam "fa lombozatának" az eltakarta volna a kép azon részét, amelyik a horizontot jelentette, így agyoncsaptam volna az egészet. Gondoltam egy nagyot! Majd jól odatűzök, és lesz egy sejtelmes lombozatom. 

így nézett ki :-((((((((

Ezt persze vérrel-verejtékkel kibontottam és pihentettem az egészet pár napig. Következett újabb képnézegetés, a legvadabb ötletek, amelyek jól lettek volna, ha én azokat meg tudom valósítani. 
Cérna gombócokból akartam avalonos módszerrel
Fonalszöszöket avalonnal és tűzéssel (féltem, hogy csak azon a részen nagyon megkeményíti, a többi meg lágyabb marad)
Ráfesteni az anyagra (nincs paint stick -em)

Most ez van:
Nem tudom :-(( Nekem egy kicsit kopár.

Egyenlőre nem hátlapoztam le, hátha sikerül kitalálni valamit.
(április 3-ig kell késznek lennie)



Ági


Játék Cindy-nél

.
Ó, ennyi féle táskaminta :-))
Jelentkeztem a játékra!  itt

Bár még soha nem nyertem semmit, de hátha!


Ági

2010. március 23., kedd

Becsületbeli ügy

.
Egy ismerősöm kért meg, hogy az unokáinak (3 kiskamasz lány) varrjak táskát. Hozott anyagot és egy már meglévő táskát mintának.
Mivel hobbiból varrok, így egy kicsit lekonyult a szám. Utálok muszájból varrni, szenvedek, ha egyformát kell gyártani, nem szeretem, ha más választ helyettem anyagot. (Minden mozdulatnál lebomlott a vágott szél egy darabkája)

De az idő múlott, így nekiálltam. Kívül zippzár, belül zippzár,kívül zseb, belül zseb, bélés, és mindez 3-szor :-((

De ma készen lettek :-)) 




 Ági


2010. március 21., vasárnap

Apró ajándékok...

.

Egy nagyon kedves ismerősömre gondoltam, amikor ez az anyag a "Hunyadi utcai fiúktól" hozzám került.

Ha igazán kedveskedni akarok ennek az ismerősömnek, akkor mindig valami macskásat varrok neki. Az idő múlásával már azt gondolom, hogy minden lehetőséget kimerítettem, de aztán rájöttem, hogy az anyagok adják magukat, a lehetőségek száma végtelen. Akinek pedig ajándékozom, annak minden darab  egy nagy öröm.


Ugye adja magát, hogy mit kell ebből varrni? Rá van rajzolva :-))



Két alátét készült az anyagból, reggelihez, délutáni teázáshoz :-)

De, hogy a maradék se vesszen kárba, így készült még egy kis jegyzetfüzet borító is!


Kicsi, könnyen elfér a táskában, és mindig nála vannak a cicák :-)

Még varrtam, közben a hímzőgép is dolgozott. Egy másik ismerősömnek lesz hamarosan az esküvője, nekik elég kézenfekvő megoldás a gyűrűpárna. Tudom, hogy ők nem szeretik a túldíszített dolgokat, így inkább egy egyszerűbb díszítést választottam. Szerintem nagy örömöt szerzek nekik evvel a darabbal.





Marcsi



2010. március 20., szombat

Méter zippzár lépésről lépésre

Martimez érdeklődött a méter zippzár kocsijának behelyezéséről. Talán másnak is tudok vele segíteni:-)) Mert nem olyan bonyolult a kocsi ráhúzása, viszont sokkal egyszerűbb a zippzár bevarrása. (nem kell kerülgetni varrás közben a kocsit és a zippzár véget!)

A zippzár bevarrását nem mellékelem, szerintem abban semmi különleges nincs. Én a ferdepánt árkánál rögzítem a zippzárt.
A zippzárt bevarrásakor kicsit hosszabb darabot hagyunk meg szabadon a felhúzás oldalán. (kb 5 cm)
 és a végeket így bevágjuk:



A  kocsit így helyezzük fel:


Majd a két "farkincát" összefogva az ujjunkkal a másik kezükkel felhúzzuk a zippzárkocsit.


A végét azért elvarrom, nehogy a befordításnál szétnyíljon.

Befordítom a neszeszer belső oldalához::   (az ominózus érfogó itt is nagy segítség szokott lenni)




Ilyen amikor belekerült a zippzár:


A zippzárhoz varrom kézzel a bélést. (minden rondaságot eltakarva) Ez a varrat még segít abban is, hogy a ferdepánt a szélen ne álljon el, szépen takarja a zippzárt.



És íme a kész darab:



Szélesebb szájú neszeszerek, vagy táskák esetében evvel a módszerrel könnyedén lehet kétfelé nyíló záródást is kialakítani. Ebben az esetben mind a két végén nagyobb darabot hagyunk meg a zippzárból és mind a két végén felhúzunk 1-1 kocsit. Máris kész a jobbról-balról nyíló zippzárunk :-))




Remélem kedvet kaptatok a méter zippzárhoz :-)))


Ági


2010. március 18., csütörtök

Újabb "magyar narancs"?

Nagyon nem foltvarrás, de meg kell, hogy osszam másokkal!

Férjemet megkértem, hogy vegyen egy zacskó fahéjat. Ő is, mint én inkább magyar termékeket vásárol. És hitt a logonak......, itthon letette az asztalra és mondta, sikerült magyar fahéjat beszereznie.


Konstatáltam, majd mikor eljutott a tudatomig, akkor eltöprengtem. Hol sikerült kicsiny országunkban olyan kertészetet létrehozni, ahol a megfelelő klímát előállították a fahéjtermesztéshez??? Mennyibe kerülhet a magyar fahéj... És a laza mozdulattal kidobott zacskót előhalásztam.
Íme a rejtély:


Tehát a talány megoldva:
Magyar cég létrehozott Vietnamban egy fahéjültetvényt, hogy hazánk fahéjszükségleteit kielégíthesse. Itt természetesen magyar munkaerővel,  magyar technológiával és magyar előírásoknak megfelelően készül az őrölt fahéj!

Hihető ugye???

Részemről egyébként nem várom el, hogy magyar termék legyen olyan, ami eleve nem az! Banán, narancs, fahéj, ..............és hosszasan sorolhatnám.
Viszont elvárom azt, hogy egy elismert logo, csak olyan terméken szerepeljen, amelyiknek tényleg megjár!!


És ha már nagyon eltértem a foltvarrástól, akkor ide még beszúrok mást is. Állatbarátoknak tetszeni fog :-))

http://www.youtube.com/watch?v=qXYAV_Agbms


Ági

2010. március 17., szerda

Márciusi UFO

Ajándékba kaptam ezt a  hímzést Adéltól. Majd itthon beletettem egy dobozba, a féltett kincsek közé. 

Tegnap aztán Zsuzsi oldalát olvasgattam. Milyen igaz amit ír:!

" Ezeknek a mintáknak két tábora van, aki nagyon szereti és akinek nagyon nem tetszik. Szerintem jópofák és (sajnos) néha ez az igazság, csak nem merjük bevallani…:o)))"

Teljesen egyetértettem! Hogy őszinte legyek, amikor először láttam a neten Loraile design mintákat, akkor én is az elutasítók táborához tartoztam, de valami miatt csak néztem-néztem, végül mára már nekem is jópofa :-))

Ahogy néztem Zsuszi kondis-szatyrát, kigondoltam, hogy nem hagyom a doboz mélyén Adéltól kapott friss szerzeményem, így ez lett a márciusi UFO-m! 

A kék nem az én színem, de azért sikerült hozzáválogatni valamit. A hímzés alapja nem tiszta fehér, hanem egy kicsit homokszínübb. Ez volt a bajom, mert valamivel kombinálni kellett. De aztán sikerült! A hölgyemény hajában lévő masni adta az ötletet. Megtaláltam ezt a fehér alapon kék pettyes anyagot. Azt szerettem volna, ha egy kicsit - bár nem szeretem ezt a kifejezést - "nőcis" lenne a neszeszer. Így került hozzá a fodrocska.


Kicsit bajban voltam, mert a hímzés eleve egy kemény anyagon volt, féltem, hogy a bélés még merevebbé teszi. Az alapnak szánt kék anyaghoz tettem csak bélést, így viszonylag egyöntetű lett a merevség. Azt is az oldalakhoz varrtam és megtűztem, nehogy elálljon az oldala.


Kiszabtam a kívánt formára, majd körülvarrtam a pöttyösből szánt ferdepánttal.
A belső szél levarrásához varrtam a zippzárt is.
Újabban csak a méterben kapható zippzárokat használom. Elegem lett abból, hogy sohasem találtam pont olyan színű, pont olyan hosszúságú zippet, mint szükségem lett volna. A méteresből mindig annyit vágok le, amennyi kell, és ráadásul könnyebb is belevarrni.


Amikor már belevarrtam, akkor húzom fel a kocsit, és a végét visszahúzom a belsejébe.

A bélést kézzel varrom bele, evvel eltakarom az összes varrást és a zippzár végét és szövött szélét is.


Egy kis húzóka gyártás, aztán kész is !


Belül is csinoska lett :-)))


Hamarosan küldöm a jelentést Ildikónak, hogy teljesítettem a márciusi restanciám:-))


Ági