SewCalGal augusztusi feladványát szokás szerint megint csak halogattam. Az ok pedig az volt, hogy a feladványt megint egy igazi hosszúkaros gépre "íródott" mintának gondoltam. Nos, addig halogattam a dolgot, amíg eljött az utolsó pillanat. De mivel nyaralni is készülök (és a foltvarró nem új ruhát vesz magának a nyaralásra, hanem a strandtörölközőjéhez passzoló plédre vágyik) így kombináltam a varrnivalókat. Igaz nem is plédnek indult, hanem egész másnak, de ezt a gondolatot meghagyom magamnak későbbre :-))
A flip-flop papucs (nálunk itthon csak tanga-papucs) project már régi tervem volt, de mindig elmaradt. Igazi hulladék-zsákos munka, amit nagyon élveztem. A mintát innen vettem, szerintem ha kedvet kaptok bátran álljatok neki, nagyon jó játék volt!!
Kétoldalán ragasztós fátylat sem használtam, hanem csupán ragasztó spray-t! A kivágott négyzetekre felapplikáltam a papucsokat, gyorsan összevarrtam a blokkokat, majd jó sok időt elvacakoltam avval, hogy eldöntsem, mi legyen a közbélés. Végül a kék-sárga Svéd áruház tavaly még 250 Ft -ba kerülő Irma nevű polárplédjét használtam vatelin helyett. Idő hiányában nagyon hányaveti módon rögzítettem össze férccel, igaz a ragasztósprayt fújtam rendesen a három réteg közé. Aztán indulás tűzni.
Persze először rajzoltam a mintát elég sokat, majd fél óráig válogattam a cérnaszínt, majd nekiálltam :-)) Bevallom nagyobb léptékkel az egész takarón nem is volt olyan kis feladat! Ráadásul az idő is - meg a család rosszalló tekintete, hogy most amikor semmire sincs idő miért most varrok- szorított rendesen. Így egy kicsit összekaptam a dolgot, de aki a strandon észreveszi majd a hibákat, azzal szívesen elbeszélgetek ott a helyszínen :-))))
Wendy Sheppard a bohócsapka mintát gondolta ki, ami először nem igazán tetszett, de minél tovább varrtam, annál inkább rájöttem, hogy ez egy jó minta!! Jól lehet vele fordulni, szépen lehet kitölteni sarkokat a helyes irányváltással. A végére már egész élvezetes volt!
Igaz lazítottam a mintán, hogy ne keményedjen meg a takaróm a sok tűzéstől - ergo a fenekemet ne nyomja majd a kemény kő ahova leterítem a takarót. Ráadásul egy kicsit át is variáltam, de ez elég spontán jött. Így lehet, hogy szegény Wendy sem ismerne rá, de nekem ez is tetszik.
No, szóval végre nem csak egy darab anyagot tűzögettem, hanem kész is lett belőle valami. Igaz a szegélyt majd útközben varrom, mert arra már idehaza nem jutott idő.
A minta sok rajzolást kíván szerintem tűzés előtt, de megéri!!