2011. április 28., csütörtök

Életjel

.
Drezdai tányéros takaróm igen csak lassacskán halad a cél felé. Ennek legfőbb oka, hogy nagyon kevés időm van.

Egyrészt megtörtént a varrószobámba való visszaköltözés, ami nem egyszerű feladat. A tél során apránként felcuccolt dolgokat (karácsonytól húsvétig egész komoly mennyiség került fel) le kellett vinni, rendet kellett tenni és ráadásul, hogy minden visszaférjen a helyére (komoly önkritika és önmérséklet gyakorlása árán) a "valamire még biztos jó lesz" darabok egy részétől meg kellett szabadulni. Egy kisebb átrendezés is történt, de úgy tűnik a vége fele járok a rendrakó projectemnek. A férjem még egy ablakcserét is javasolt, de megegyeztünk, hogy "MAJD! " meglesz az is. A kutyánk, aki a varrószobában szokott éjjel aludni kénytelen volt beletörődni, hogy heverő helyett egy fotellel kell beérnie.(mivel végre kitettük a régi heverőt az amúgy is csöppnyi varró szobából, cserébe bent maradt egy régi fotel "szegény" kutyának). No jó, beismerem az apró zugokban és sarkokba még visszagyömöszöltem pár zacskónyi rongyot, mert ugye gondolni kell arra is, hogy mi van, ha pont csak egy olyan kicsi darabka kell valamiből!!  :-)) Persze abból a polcokon roskadozó anyaghegyekből is vághatnék, na de mégis csak ....
Tehát még szépítgetem kicsi fészkemet. Nem egy magazinba illő stúdió, de az enyém!

A húsvéti ünnepek is családi körben teltek, nagyon jó volt együtt lenni a gyerekekkel!!!! Tudom, ma már nem trendi dolog, hogy sütés-főzéssel teljen az ünnep, de nálunk ez mindig így volt, és szerintem már így is marad. Együtt főztünk, együtt mosogattunk, rengeteget beszélgettünk és nevettünk -  tehát ha úgy vesszük családi program volt. 


Varrásra így nem is jutott semmi időm. A tervezgetéssel vagyok elfoglalva. Csak rajzolok és rajzolok....... aztán néha ráébredek, hogy fényévekre vagyok még attól, hogy egyáltalán nekiálljak tűzni. Lehet, hogy egy kicsit túl is komplikálom a dolgot, de sebaj!

Közben egy játék is indult, http://fmqchallenge.blogspot.com/   amire első felindulásomban be is akartam nevezni, de rá kellett ébrednem, hogy sem időm, sem angol nyelvtudásom sincs ehhez. 
Azért figyelem a többieket és kicsit fáj a szívem, hogy ebből kimaradtam :-((

Drezdai tányéros takarómra nylon fóliát tettem és törölhető filccel tervezgetem még a mintát.Hevenyészve rajzolom a mintákat, hisz nem pontosan akarom majd kivarrni, csak a főbb vonalakat kell most eldöntenem.  Igazából egyik verziómmal sem vagyok elégedett, így csak rajzolok és törlök, rajzolok és törlök.........De nem adom fel, mert tudom, hogy ha a tervezéssel elégedett vagyok, akkor már könnyű dolgom lesz. Mert ugye tűzést kibontani elvileg lehet, de inkább nem vállalnám be!

... csak rajzolok és törlök, rajzolok és törlök.........



..... csak rajzolok és törlök, rajzolok és törlök.........


...... csak rajzolok és törlök, rajzolok és törlök.........


2011. április 26., kedd

Termékeny voltam

.
A múlt hetem egész termékenyre sikeredett! Tulajdonképp nem is ismerek magamra, mert egy halom neszeszer és mobiltok készült el :-))

A neszik egy részének eleje gépi hímzéssel lett díszítve:



Készült még masnis, csíkos, madaras, rózsás..................szóval tobzódtam a lehetőségekben, amíg készítettem őket :-))






A kis kedvenc lett a kinyitható lila apróvirágos.






Majd következtek a mobiltokok.

Ugyan az a szabás, de mégis  majdnem mindegyik más a különböző anyagok miatt :-)





Jól éreztem magam még elkészültek :-))


2011. április 19., kedd

Asszimetrikus

.
Mert nekem mindig rendbontónak kell lenni!
Mivel a hulladékok felhasználása volt a cél, így abból gazdálkodtam amim volt. És ráadásul szabadon szabdalásos technikával készült a neszeszer (meg persze a dupla kéder díszítéssel) így az egész darabban volt egy szabálytalanság. Ezt kihasználva a formát is szabálytalanra terveztem. 

Amikor az előlapok elkészültek, akkor jött a kedvencem a tűzés. Az alapból hímzett anyagot, mint az előzőleg bemutatottnál is még tovább díszítettem. A sima anyagra pedig kavicsokat varrtam. (olyanok, mint a vízhólyagok, mert ezt sem szabályos karikákra akartam tűzni)


Íme a két anyag, egy kicsit feljavítva :-))


Egy halom időt eltöltöttem a szabásminta szerkesztéssel, (kicsit mélyebb feneket terveztem és a darab arányaira is ügyelnem kellett) de valami ilyesmit akartam. A zippzár végeihez először tettem kapaszkodó füllentyűket, amiket végül kiszedtem, mert elég kajlán álltak. Így ez sikeredett belőle: (persze a kép csal, mert mint látható az anyag szép fényes aranybarna, nem fakó színű, mint a képen)




Még mindig van ám ötletem a maradékok maradékainak eltüntetésére :-))

2011. április 18., hétfő

Dupla kéder

.
Miért nem elég az egy? Mert lehet kettő is :-))

Nincs már teendő, mint két zsinórt közrefogni a félbehajtott anyag közé. A problémát nem is ez okozza, hanem az, hogy mekkora is legyen az a félbehajtott anyag? Persze sok okosságot tanultunk az iskolában, ki is tudnánk  számolni.

  Mivel a két zsinór egymás mellett fekszik, így a számolás kicsit problémásan ment volna, ráadásul macerás lett volna a zsinór átmérőjét megmérni, ezért ennél sokkal kézenfekvőbbnek láttam gyakorlatiasan kideríteni, hogy mennyi is az az annyi.

Először egy darabon bevarrtam a két zsinórt, majd ki is bontottam.



A két bontott varrat közti távolságot megmértem


A két varrat közti távolság + a két varrásráhagyás adja a kéder behúzásához szükséges anyag szélességét. A fenti esetben 2 cm + 1,5 cm = 3, 5 cm. De mivel foszlós anyagból dolgozom, így nagyvonalúan 4 cm-t vágtam.

A már bemutatott módon rögzítettem a két zsinórt.





Majd az anyagok közé varrtam.




Ezután a kezemmel, eszközzel ügyesen egymás mellé illesztettem a zsinórokat. (mert ugye a bevarrás után egymás tetején helyezkednek el, nekem pedig az a célom, hogy egymás mellett feküdjenek az anyagon)





Ehhez az igazi ez a talp lenne:  Ez a kéderező talp olyan kialakítású, hogy alul két zsinórhely van.


De nekem sajnos ilyenem nincs, lehet, hogy már nem is lesz, így avval kellett megoldanom, amim van :-((
A sima egy zsinórhelyes kédertalpammal varrtam be. Kétszer mentem végig a két zsinór között, mert azt szerettem volna, ha szépen elkülönül a két zsinór.






Íme a végeredmény:





Nekem tetszik! Nagyon dekoratív dolgokat lehet vele alkotni.


2011. április 15., péntek

Egy kicsit ide, egy kicsit oda.....

.
Ez jellemezte ennek a darabnak a készítését. Már varrtam hasonlót, de ez az a technika, amiből sosem fog két egyforma darab születni. Mert hiába, hogy azonos anyagok felhasználásával készül, mégsem lehet pontosan kopírozni az előzőt. 

Ez sem más,mint Gina játékára egy újabb darab, igen ez is egy apró fecnis kreáció. 
A tűzésekkel pedig a végtelenségig lehet játszadozni :-)) Tűzést illetőleg tulajdonképpen stílusgyakorlatnak is lehet nevezni, mert több mintát varrtam rá és csak egy cérnát használtam, mégis megváltoztatja az anyagdarabokat. Igyekeztem kicsit modernebb tűzésmintákat összerakni, kíváncsi voltam mennyire "tűrik" meg egymást. 



Persze van benne egy kis piézés, egy kis körbevarrás, meg ez is, az is........... :-)) Az alapból hímzett anyagdarabot egy kicsit "feljavítottam" még pár ingyom-bingyommal. Jó játék volt!!


Hosszú töprengés után ezt a fazont varrtam belőle:








Még az anyagkupac az asztalomon van, szerintem még készítek belőlük valamit :-))



2011. április 13., szerda

Egy bejegyzés törölve

.


Mert, hogy tévedtem :-((( Aki a tegnap esti bejegyzésem egy varrógéptalpról olvasta, az kérem nyomja meg magában a delete gombot! (le is vettem a blogról)  Egy kis kavarodás támadt a témában. Én megrendeltem egy talpat egy bizonyos funkcióhoz, meg is kaptam, majd ahhoz fel is használtam. De éltem a gyanuperrel, hogy ennyire használhatatlan nem lehet ez az eszköz, ezért utána jártam.

És tévedés forog fennen! Mert, hogy az a talp nem is arra való, amire teszteltem, hanem teljesen másra. Tehát nem is működhetett volna jól. Hogy ki a hibás? Én, vagy az eladó? Most már mindegy!!!  Ígérem kárpótlom leszólt talpacskámat hamarosan! 


2011. április 10., vasárnap

Tihanyban voltam

.
Csak egy napra sajnos :-((  De tele élménnyel és iszonyatosan sok megvarrandó tervvel értem haza. A tűfestés mindig nagyon tetszett, de magamtól nem mertem nekiállni. Jobb is, hogy nem tettem, mert Zsuzsa ragyogó tanfolyama kihagyhatatlan lett volna, rengeteg apró trükköt, technikát ismertem meg. 

Az első tűfestett próbálkozásom eredményeit tudom mutatni. 

A bemelegítő darab lett ez a szívecske:  (megint nem tudom a képet forgatni és úgy feltenni, bocsánat!)


És tényleg belefeledkeztem a varrásba, már alig vártam a következő munkát! Madarat "festettünk". 

Először csupa elégedetlenség volt bennem magammal szemben, de ahogy nézem, nézegetem,  rájövök nem is olyan rossz ez! Látom a hibákat, tudom, hogy mit kell legközelebb másképp varrni és ez a lényeg. Ez is az én madaram !! :-)) Természetesen kevés cérnát vittem, pedig azt hittem, hogy megint túl sok mindent viszek magammal. Egy ideig ezen elsopánkodtam, de Zsuzsa megnyugtatott, hogy senki sem tudja, hogy mit kellett volna más színnel varrnom. He, he ezért nem is mutatom meg, hogy milyen volt az eredeti madaram képe :-D


A kép még nincs kész, de már jár az agyam! Nagymackónak megígértem, hogy a madár nem fog a végén térdelő állásban maradni, tehát a lábügyeket ki kell javítanom, meg még egy kevés életet kell belé lehelnem. Hogy mikor kerül rá sor azt nem tudom, de szívem szerint most azonnal nekiállnék, de hát.......... sajnos nem csak szórakozás az élet.

Köszönet Zsuzsának a tanfolyamért, nagyon jó volt. Tele vagyok lelkesedéssel és tervekkel :-))

Nagyon örülök, hogy ott voltam és irigykedek a többiekre, hogy még mennyi szép dolgot fognak ma is alkotni! Amit sajnálok, hogy sok ismerőssel is találkoztam, akikkel annyira jó lett volna beszélgetni, de mindannyian el voltunk foglalva, így csicsergésre nem jutott idő .-((  (én, mint egy megszállott varrtam és varrtam, nem is jutott időm arra, hogy alaposabban megszemléljem a többi csoportban folyó munkát, pedig csodás dolgokat alkottak ők is!)



2011. április 8., péntek

Van aki új cipőre, én új talpakra vágytam:-)) 8

.
Ez a bejegyzés már régóta készülődik. Mondhatnám azt is, hogy valami miatt "nagy falat"-nak éreztem. Többen jeleztétek, hogy jók a talpas írásaim, így különösen fontos számomra, hogy valós képet és igaz véleményt írjak. 

A mostani talp a kéderező talp. Evvel először nyáron találkoztam Ica jóvoltából, amikor is csupa jó véleményem volt róla. Gyorsan be is szereztem, nehogy már nekem ne legyen! Majd elgondolkodtam a dolgon, mivel Marcsi is szokott kédert varrni - zippzárvarró féltalppal - kifogástalan kivitelezéssel. És mivel minden bejegyzésem után eddig pontoztam a tesztnek alávetett talpat használhatósága alapján, így az volt az érzésem, hogy nehéz lenne csak úgy valamit leírni egy benyomás alapján. Így szokásomhoz híven jön a teszt.

Így néz ki a talp. Azért oldalról fényképeztem, mert így látható a lényeg! A talp alján van egy vájat, ami felfekszik a kéderre.



A teszteléshez ugyan azt az anyagot, cérnát, tűt és kéderzsinórt használtam.

A zsinór ne zavarjon meg senkit, ........kicsit lila.........., de olcsón vettem és a vastagsága és a keménysége is számomra megfelelő volt. A lilasága pedig lényegtelen, mert nem fog látszódni a kész darabon.





 A narancs színű anyagot félbe hajtottam és közé tettem a zsinórt. Be a gép alá és már nyomtam is a pedált.


A talpon lévő jelölés (a piros ott középen) a középső tűpozícióra esik. Ez azért hasznos, mert én úgy varrom be a kédert, hogy először a zsinórt "behúzom", majd ezután varrom be a két anyag közé. Ezért úgy gondoltam, hogy először ne pontosan a zsinór mellé essen a varrás, hanem egy kicsit kijjebb, így a tűpozíciót két gombnyomásnyit (nem tudom, hogy más gépeknél ez milyen mértékegységben van) jobbra vittem.

Igazából nem volt nagy tudomány a bevarrás, mert csak arra kellett ügyelnem, hogy a narancs színű anyag pontosan félbe legyen hajtva.  Ilyen lett a varratkép bevarrás után:



És akkor jöjjön a zippzárvarró féltalppal is ugyan ez a művelet:

A dolog annyiban változott, hogy a tűpozíciót kellett ügyesen beállítani. Először ellenőriztem, hogy hol van az a pont, ahol a végleges varratnak lennie kell. (ezt fényképeztem le) majd onnan két gombnyomásnyit vittem jobbra a tűpozíciót.
És csak nyomtam a pedált, a távolságot a talp adta, mert hogy nekifeküdt a zsinórnak. 


A varratkép olyan lett, mint a kédervarró talppal. 

Ekkor jött a következő munkamenet, mert a behúzott zsinórt a két anyag közé kellett helyezni és bevarrni.
Kédervarró talppal: (a tűpozíció most alaphelyzetben középen van már)
és a végeredmény hátulról:

és előról:



Akkor ugyan ez a zippzárvarró féltalppal:
(elnézést, hogy oldalára fordulva van a kép, többszöri próbálkozás után sem sikerült vízszintes állásba hoznom :-(( )



Hátul:


Egész eddig a pontig az motoszkált a fejemben, hogy a bejegyzésem arról fog szólni, hogy igen meg lehet varrni tökéletesre a zippzártalppal a kédert, de akkor megfordítottam az anyagot és máris megváltozott a véleményem.  Már amikor a hátsó varratképet néztem is éreztem, hogy valami nem lesz teljesen rendben. Ezért:

Kínosan ügyeltem a varrás alatt, hogy mindkét talppal precízen, elfogulatlanul dolgozzak, én magam is kíváncsi voltam a végeredményre.

Konklúzió:

1. kédervarrás zippzárvarró féltalppal:

Igen is be lehet varrni a kédert zippzárvarró féltalppal, de macerásabb a tűpozíció beállítása. Jobban kell ügyelni vele a zsinór behúzása során, mert vagy távolabb kell, hogy kerüljön az első varrás a zsinórtól (ami nem túl szerencsés szerintem) , vagy a végleges bevarráskor kell sokkal közelebb varrni a zsinórhoz. Azt tapasztaltam, hogy maga a féltalp nyomja el a zsinórt a második varrásnál. 

Ezt nem tudom, hogy hogyan varrtam volna meg olyan gépen, amelyiknek nem lehet állítani a tűpozícióját?

Vagy varrjunk a kéderrel megegyező színű cérnával és ne nézegessük árgus szemekkel a kéder tövét!

2. kédervarrás kédervarró talppal:

Teljesen egyszerű dolog volt, semmi macera, szerintem tökéletes végeredménnyel.




De még nincs vége!!!
Mert ugye nem is én lennék, ha az egészet nem játszottam volna el csúszó-mászó anyaggal, valódi ferde szálirányú anyaggal.
A teszt elve ugyan ez volt, csak sokkal vastagabb zsinórral (műanyag) dolgoztam:











A két behúzott zsinór:
- a felső a kédervarróval, az alsó a zippzártalppal készült. Itt már teljesen becsődölt a zippzártalp, mert állandóan elcsúszott hol a talp, hol az anyag. A kédervarróval ment egész jól a dolog.


Végül evvel varrtam be a valentin neszeszerbe a kédert :-))



Tehát, ha értékelnem kellene, akkor a 10 pontból 9 pontot adnék!  

(a levonás azért van, mert nem szeretem a műanyag talpakat :-(()

2011. április 4., hétfő

Madaras tarisznya tőlem is

-
Én is varrtam mesetarisznyákat Colett felhívására. 
Hímzőgépes applikálással készültek, szerintem nagyon bájos kis szárnyasok lettek. Mivel szívből és szívesen készültek, így remélem örömet fognak majd szerezni!

Natúr lenvászonra először hímzőgéppel felapplikáltam a madarakat:


A kívánt méretre szabtam a részeket a fedlapból és a bélésből is. Megsodortam a zsinórt a fülnek.

Végül ilyenek lettek a tarisznyák készen.






Repüljetek kismadarak, csaljatok egy mosolyt egy-egy kisgyerek arcára!