Szombaton az egész délután a mienk volt! Nem is tétlenkedtünk, haladtunk a munkával, így elkészült az összes Vilma, amelyeket bele szeretnénk illeszteni a takarónkba.

Igaz a végén már egy kicsit beleuntunk, köszönhető ez a kétoldalán ragasztós vetexünknek. (ruhaipari szlengben= szűzhártya)
Vettünk már több minőségűt is, tároltuk száraz helyen, törésmentesen, óvtuk a szellőtől is, de hiába. A két réteg csak külön életet kívánt élni és kész! Sebaj, a mintát a papírra rajzoltuk, a szűzhártyából kivágtuk a kellő darabot és azt tettük az anyagra, majd jött a rajzolt papír, majd a kivágás. Roppant mód büszkék voltunk bölcs problémamegoldásunkra. Egész addig fokoztuk, míg rá nem jöttünk, hogy a sütőpapír a barátunk :-))

Ezután sütőpapírra rajzoltunk és boldogok voltunk mindaddig, míg másik sütőpapírt nem vettünk elő. Aki már nem volt a barátunk!! És ő nagyon ragaszkodott a szűzhártyához és az anyaghoz és fütyült róluk leválni :-(((
Nos ezt tekinthetjük pechnek is, mert egy egész blokkra való (*2) készült már el az ellenséges sütőpapírral, ugyanakkor szerencse is, mert ezt a hibát többet nem követjük el, legközelebb próbát végzünk a sütőpapír identitásának vizsgálata érdekében.
De estefele már jól álltunk, egy anyagra, amely akkora, mint a tervezett takarónk már fel is helyeztük a blokkokat.

Most csak ímmel-ámmal, hogy az összképet lássuk. A késztől még messze vagyunk, de most mind a ketten házi feladatokat vállaltunk be. Én végzem az applikálást, varrogatást, Marcsi pedig az összekötő kockákat fogja elkészíteni. A képen üres anyagokra szívecskék lesznek applikálva. Még én alkotói tevékenységet folytatva nézegettem-rendezgettem a blokkokat, addig Marcsi "díszeket" gyártott a virágöntözős Vilmának.

Több lehetőség is felvetődött. A behúzott gomb felvarrását azért vetettük el, mert nagyon kiáll majd a takaróból. A behúzott gomb felső darabjának bevonása is szóba került, de elég problémás annak a rögzítése. A végén a vitrázskarika mellett döntöttünk. Jo-jo szerűen lesz bevonva, majd középen a kellő helyre öltve. A mérete egyezik az eredeti mintán rajzolt stilizált virágok nagyságával.
Nem maradt más hátra, mint a kockákhoz való anyagok összeválogatása.

A pontos méreteket még ki kell számolni, mivel eltértünk az eredeti leirattól. A blokkokat elkészítettem kicsinyítve kockás papírra, majd azokat felhelyezem egy, a takaróval méretarányos lapra, így könnyebb lesz az új összeállítási tervet elkészíteni.
Azt hiszem jól kihasználtuk az időt, szerintünk eredményes napunk volt, ráadásul igen jól is éreztük magunkat!