Sopron 1. nap

Annyira izgulok, hogy megfelelően tudjam ecsetelni azt a sok élményt amit átéltünk! A legnagyobb öröm a találkozás volt! Az ország három sarkából jövünk ilyenkor össze. Persze év közben levelezünk, telefonon beszélgetünk egymással, de a személyes találkozás az kétségtelenül más. Adél és Melinda  szép meghívót is küld nekünk minden évben.

 Ica  Isaszegről, Nagymackó Budapestről érkezik. Marcsi és én pedig Keszthelyről  Így érthető, hogy mekkora az öröm, amikor személyesen is találkozhatunk.
Mivel mindannyiunknak csak 24 órából áll egy nap, így különösen nagy értékűek azok az ajándékok, amelyek a máshonnan ellopott idő alatt, szeretettel készültek.

 

Ica és "Nagymackó" Évi nem csak ajándékkal, hanem új "egyenruhában" is érkezett. A szatyrokból mesés ajándékok kerültek elő :-)))

 

Melinda és Adél ajándéka pedig zippzárból készült "akármi-tartó". Mindenki más-más fazont kapott :-))

Évi és Ica még nem hagyta abba az ajándéközönt. A meglepetésnek szánt mintákat élőben is megmutatták. Elállt a szavam:

  

Addig beszélgettünk, addig nevetgéltünk, míg jól meg nem éheztünk. Adél pompás vacsorája után Ica mesés francia krémese jött, majd  Melinda csupa csoki tortával kedveskedett nekünk! A boldogsághormonokat ha mérték volna, akkor meglehetősen extrém magas értékek születtek volna :-)))))

De azért nem hazudtoltuk meg magunkat, tele hassal nekiálltunk varrni. A szokásos- kissé éjszakába húzódó- tanfolyam eredményei ezek:

 

(a kockás abrosz nem éppen jó a fényképezéshez, de ez csak így utólag tűnt fel)

Nem minden muffin  készült el  aznap, de éjjel 1-re már kissé elfáradtunk.

Tele élménnyel vártuk a következő napot :-))))))


Ági