.jpg)
.
Kb 35 x 35 cm-es volt egy-egy anyagdarab. Felszabtam őket 15 cm-es csíkokká. és levágtam egy 60 x 120 cm-es kárpitos boltban kapható, fogalmam sincs mi a neve anyagot, továbbiakban "fekete keménység".
(fekete keménység nagyon jó dolog, régen még jobb volt, mert akkor vastagabb volt. Nem drága viszont baromira nem szereti a vasalót. A gőzt még tolerálja) Ebben a kárpitos boltban már elkönyveltek, mint értelmi fogyatékost, de felismernek és már semmin sem csodálkoznak.
Fekete keménységen elkezdtem kirakosgatni a csíkjaimat.
Majd fel is varrtam rá az egészet csíkonként!
És ha már lúd, akkor legyen kövér! A zippzáros zsebekhez is bútorszövet minta darabokat használtam, igaz más minőséget.
Az oldalrészekhez majdnem elfelejtettem egyben hagyni mintadarabokat, de végül jutott.
A hatalmas darabom két végére felvarrtam a zippzárt, és felvarrtam a fül funkcióját betöltő hevedert is.
Egy jó ideje őrizgetett turkálóból származó sötétítő függöny maradékból szabtam bélést, belül zsebekkel.
A fenekére pedig 2 réteg szürke keménység + 1 réteg fekete keménység lett odavarrva a külső és a belső anyag közé.
Kézzel összevarrtam a bélést a külső részhez belül a sarkoknál, és a zippzárnál rögzítettem még hozzá a zippzár pántjához.
Még üresen is egész pöpecül áll:-)
A heveder színe nem passzol, így utólag már látom, de sebaj, ez már így marad!
Összességében nekem tetszik és egy kazal "valamire még biztos jó lesz anyagot" elhasználtam :-))
A következő a bézs színű bútorszövetek feldolgozása lesz, de azt kisebb méretűre szeretném majd varrni.
Küldöm Ginának majd a képet, jó játék ez az apró fecnik játéka :-))
Nos, hogy apró fecnik, azt azért nem állítanám. A dolog úgy kezdődött - nos ez az a hely, ahol ezt el lehet mondani - hogy kiselejtezésre szánt bútorkárpit mintasálakat megszereztem. Mit megszereztem, mint a kincseket hoztam haza, mohó szemekkel! Majd bekerültek a polcra. És nézegettem, nézegettem. És semmi korszakalkotó ötletem nem volt, egész mostanáig. Mert az volt a baj velük, hogy szépek szépek, össze is passzolnak, de a sok színt nem akartam egybe varrni.
Majd rájöttem, hogy a mintasálakat szétszedem és színek szerint csoportosítom őket। Lett több kupac, most úgy tűnik a zöld korszakomat élem, így a zöld kupacnak álltam neki.
Kb 35 x 35 cm-es volt egy-egy anyagdarab. Felszabtam őket 15 cm-es csíkokká. és levágtam egy 60 x 120 cm-es kárpitos boltban kapható, fogalmam sincs mi a neve anyagot, továbbiakban "fekete keménység".
(fekete keménység nagyon jó dolog, régen még jobb volt, mert akkor vastagabb volt. Nem drága viszont baromira nem szereti a vasalót. A gőzt még tolerálja)
Fekete keménységen elkezdtem kirakosgatni a csíkjaimat.
Majd fel is varrtam rá az egészet csíkonként!
És ha már lúd, akkor legyen kövér! A zippzáros zsebekhez is bútorszövet minta darabokat használtam, igaz más minőséget.
Az oldalrészekhez majdnem elfelejtettem egyben hagyni mintadarabokat, de végül jutott.
A hatalmas darabom két végére felvarrtam a zippzárt, és felvarrtam a fül funkcióját betöltő hevedert is.
Egy jó ideje őrizgetett turkálóból származó sötétítő függöny maradékból szabtam bélést, belül zsebekkel.
A fenekére pedig 2 réteg szürke keménység + 1 réteg fekete keménység lett odavarrva a külső és a belső anyag közé.
Kézzel összevarrtam a bélést a külső részhez belül a sarkoknál, és a zippzárnál rögzítettem még hozzá a zippzár pántjához.
Még üresen is egész pöpecül áll:-)
A heveder színe nem passzol, így utólag már látom, de sebaj, ez már így marad!
Összességében nekem tetszik és egy kazal "valamire még biztos jó lesz anyagot" elhasználtam :-))
A következő a bézs színű bútorszövetek feldolgozása lesz, de azt kisebb méretűre szeretném majd varrni.
Küldöm Ginának majd a képet, jó játék ez az apró fecnik játéka :-))
Hát én mindjárt elalélok! Én mondom! Micsoda jó kis hátizsákokat is lehetne ezekből az anyagokból varrni...:-) Beindult a fantáziám :-))
VálaszTörlésNagyon klassz lett! (én hiába próbálkoztam kárpitos kellék boltban, nem értették mit keresek, amit mutogattak, az meg nagyon drága volt)
VálaszTörlésA méretek láttán megnyugodtam, mert én is terveztem benevezni Gina játékára, de az is elég nagyocska :D - egyelőre még titkos sajnos, pedig úgy mutogatnám :D
Ja és végre megérkezett a vonalzóm, igaz, hogy végül Prym lett, kicsit kevesebb jelölési lehetőséggel mint a tied, de végre nekem is van! (köszi még egyszer a képet!)
Újabb élvezetes leírás, csodás végeredménnyel!
VálaszTörlésEgyébként bútorméretben ezek apró fecnik! ;o)
Tetszenek a fogalmaid, mint a fekete keménység!
Csudajó lett ! Nem akarlak elkeseríteni, de nekem megint van képem, neked meg nincs :(( Ez azt jelenti, hogy a régi szerkesztő működik. Igazad van, sz@rabb ezt használni képileg meg írásilag is :(( Ki kéne próbálni, hogy újban írni, aztán átállítani. Vagy megkérdezni a többi képest is, hogy mit használ :))
VálaszTörlésPussz, elviszem a képet, már nem kell írnod :))
Hát, megint megleptél,nagyon jó táska kerekedett ezekből a darabkákból.
VálaszTörlésÁlomjáró! Ezek szerint nálad is vannak ilyen csodás darabok? Hurrá, akkor már érezem, hogy Te is fel fogod őket dolgozni! Várom!!
VálaszTörlésKaccat! A kárpitos kellékessel való viszony az egy sajátos kapcsolat. Miután teljes biztonsággal megállapították rólam, hogy nem vagyok normális, azóta nagyon segítőkészek, ajánlgatnak ezt-azt, sőt kedvemre nézegethetek a boltban. (volt, hogy a másik helységben voltak az eladók és hallottam, amikor egyik szólt a másiknak, hogy menjek ki, mert itt a "lökött nő". Úgy csináltam, mint aki nem hallotta!
Matula lányok! Tényleg nem tudom a nevét az anyagnak, de már évek óta Marcsival csak így hívjuk - így itt is így neveztem.
Gina! ok, képet már nem küldöm. A blogszerkesztőkkel egyébként más aggasztó tünetek is vannak, de nem festem az ördögöt a falra! Lehet, hogy csak a napkitörés az oka?
Ági