Varrjunk szeretetet - Mesetarisznya tutorial

.

Hozzávalók:

• Egy nagyon nemes cél
• Sok segíteni szándékozó foltvarró és nem foltvarró
• Alig valamicske alapanyag
• Egy nagyon kevés hulladéknyi anyag a rongyoszsákból
• Fonal maradékok
• Pár órányi szabadidő

Várható eredmény:

• Egy apró mosoly egy kisgyerek arcán
• Egy jó érzés nekünk, hogy jót tudtunk tenni

Colette felhívását amikor olvastam, akkor tudtam, hogy ott a helyem! Nem írom le, mert nem tudnám jobban visszaadni, mint Colette, hogy miért. Olvassátok el itt!

És nagyon örültem, hogy többen is így éreztek, tettek, sőt már elkészült darabokat is láttam. Vasárnap aztán neki is álltam volna, ha az első akadályt simán leküzdöm. A madár kérdését. Mert madárból nem vagyok jó :-((  De végül a létező legjobb ötlet jutott az eszembe, felhívtam Hokatát! Aki annyit mondott a telefonba: "Repül a kismadár!, csak kapcsold be a számítógéped". És madárka jött hozzám, igazi Hokatás darab!

Így minden nehézség le lett küzdve, már neki is álltam a tarisznyáknak. Colett kérésére a méret adott, a madarak színe, stílusa viszont lehet mind más és más:

Találtam egy kevés natur színű vászon maradékot, és nekiálltam szabni.

Tarisznya készítési útmutató: (Colett blogjáról másoltam ide)
A tarisznya semleges színű ( natúr, nyers) vászon anyagból készüljön.
A diszítés bármilyen technika lehet
( hímzés, varrás, textilfestés, horgolás, stb.)
A képen látható tarisznyához egy 17 cm széles és 55 cm hosszú
csíkot szabtam lenvászonból, majd egy ugyanekkora  bélésanyagot.
A tarisznya zsinórját magam sodortam fonalból, a hossza 100 cm.
A lehajtós rész 7 cm-es. Nálam nincs semmi záródása,
 de ha valaki szeretne rá tenni egy pici gombot riglivel, nyugodtan megteheti.
( A tarisznya kész mérete lehajtott fedéllel 15x20 cm )

Akkor munkára fel!

 Hokata mintáját átrajzoltam egy nylon-fóliára (szétvágott bugyira) cd-író tollal.

Íme az eredeti minta, melyet Hokata engedélyével közlök  Hátha így más is kedvet kap a megvarrásához!

Kivágtam papírból a szükséges mintaelemeket.

Rongyoszsákból pár tenyérnyi anyagdarabot előszedtem, és kétoldalán ragasztós fátyollal beragasztottam.

Mivel nálam is képesek ezek a ragadáncsok az idő múlásával különváltan élni a hozzájuk tartozó papírtól, ezért én egy idő után már külön is szedem őket. A papírt összehajtva elteszem, hátha valamire még jó lesz, a fátylat pedig összehajtva tárolom (nem nagyon meleg helyen, nehogy összeolvadjanak a rétegek)

Mivel applikáláshoz főleg apró maradékokat használok fel, így a fátyolból csak akkora darabot vágok le, amekkora éppen szükséges.

Erre helyezem a papírt, vagy ha nincs, akkor egy darab sütőpapírt. (figyelem, a sütőpapír is jó, de nem mindegyik, előtte próbát kell végezni! Nekem az alufix márkájú eddig működött) Itt írtam már erről a történetről.

A nem egyenes szélű maradékok is jól használhatók, ha egymásra tettem pár helyen és így került rájuk a ragasztós fátyol.

A papír segítségével hozzávasalom az anyaghoz a fátylat, majd kihűlés után lehúzom a papírt. Ekkor szépen lehet rá rajzolni, majd szépen kivágni.

Jóval többet vagdostam, mint momentán szükséges, hátha még kedvet kapok több tarisznya varrásához. A jobb alsó sarokban lévő a hulladék, ez tényleg a szemétbe fog kerülni, ígérem!

Ó, igen,  nagyon élénk színeket is felhasználtam, mert rájöttem, hogy kisgyerekeknek készül a tarisznya, ők pedig nagyon szeretik a színes dolgokat. Így félretoltam a korlátokat és egy kicsit tobzódtam én is  a színekben!

A nylonra másolt minta segítségével felhelyezem az anyagra a darabokat. Ügyelve, hogy a ragasztós felük essen lefele! (volt már, hogy pórul jártam :-(( ) A vasaló lapomon dolgoztam, egyrészt mert a végén vasalni kell, másrészt, mert ragyogóan lehet gombostűket szurkálni bele. A nylonos technika nem az én agyamban született meg, köszönet érte Icának, aki megmutatta nekem!

Egy-egy nagyobb darab pontos helye ha megvolt, akkor gombostűvel rögzítettem, nehogy elcsúszkáljanak.

A nylont a végén levettem és óvatosan oda-odarakosgatott vasalóval rögzítettem a részeket.
Íme a 3 darabra fel van vasalva az applikáció:

Nem volt más dolgom, mint a darabok körbevarrása. Persze az imádott applikáló talppal könnyedén mert a művelet!

A fóliát az ágak helyén kicsit kivágtam, így rajzoltam be a helyét.

Majd szabadgépi tűzéssel megrajzoltam az ágat, amin madárkám megpihen:

És amikor kész a tarisznyánk díszítése, akkor már célegyenesben vagyunk.

Zsinórt sodrunk, (zsinór sodrásra már adtam ötletet!!!)  vagy kész zsinórt használunk az mindegy, az előlap oldalrészéhez rögzítjük. Erre  nagyon ügyeltem, mert gyerekek általában húzzák-vonják a kis tarisznyát, így fontos az erősebb rögzítés.

A külső rész és a bélés oldalait összevarrjuk, ügyelve, hogy a bélés oldalában hagyjunk egy kis rést, ahol majd kifordítjuk a tarisznyát.

Színt színével összevordítva a felső széleknél összevarrjuk a tarisznyát.
Vasalás és készen is vagyunk :-))

A héten még postára szeretném adni.

Ugye nem is volt nagy munka, de a lelkemnek nagyon jó, hogy talán egy kis morzsányi jót tudtam tenni.

Ha van kedvetek, akkor Ti is készítsetek valamilyen madaras tarisznyát!!!