Februári közös varrás

.

Ez most egy kicsit elnyúlott munka volt. Gyors ötlet, hirtelen elhatározás szülte ezt a táskát /táskákat.

(Ez itt most előzetesnek Marcsi táskája)

Minthogy kétszemélyes csoport vagyunk, így ragyogóan érvényesíthető  mindkettőnk ötlete, tudása. Bár már nevezhető bevett szokásnak, hogy Marcsi a "főtechnológiai főmunkatárs", Ági a "művészeti vezető", a szükség és a praktikum azért időnként közbeszól.

Hála a technika mai állásának ragyogóan tudunk a számítógépünk az internet  és a telefon segítségével felkészülni egy-egy munkára. Ez történt most is! Egy esti csevelygés alkalmával találtuk ki, hogy mit is fogunk varrni. Meg is beszéltük szerdán, hogy szombaton varrás lesz. Általában Marcsi felkészül szabászati kérdésekben Ági anyag és minta felelős. Most ez egy kicsit az idő rövidsége  és az egymástól való km-ekben mérhető távolság miatt megváltozott.

Mert, hogy nem lehet előre díszíteni és  tűzni, ha nincs szabásminta, ezért Ági (persze telefonon történő komoly instrukciók alapján) szerkesztett, mért, rajzolt, aztán újra rajzolt és mikor már kezdett alakulni a dolog, akkor neki is állt. De persze a táskavarrás szabadidős tevékenység, naná, hogy minden egyéb közbeszólt, így  egy kis csúszás volt a felkészülésben.

Természetesen az eredeti minta mérete meg lett változtatva, mert mi nem kis japán hölgyek vagyunk, mi kérem igen is dugig rakjuk azt a táskát, hátha túlélő túrára kell hirtelen mennünk, vagy azonnal szükség van olyan apróságokra, ami másnak a kamrában, garázsban, ágynemű tartóban lapulva is jól elvan. Mi praktikus, kényelmes táskát akartunk. Nem kis kézben lengethető retikült, ezért keresztben, hosszában mindenhol átszabtuk.

Majd kezdődött a kivitelezés.

A sötét feketés-szürke alapanyagra fel lett applikálva a  saját tervezésű motívum, majd jött a megérdemelt pofon a nyúlós-foszlós anyagválasztás miatt. (De ezt egyszer meg kellett élni, hogy egy kicsit már térjek észhez.- Ági.)

Majd az egész meg lett tűzve...(szivacson)

És már hogy néz ki, ha más az alapja az elejének, meg a hátának, az oldalának és a tetejének? Így egy jó hosszúra nyúlt folyamat vette kezdetét :-((

Végül hamar eljött a szombat, Marcsi szakértő szemeit a szabásmintára vetette, felhúzta szemöldökét és megkérdezte: - És ezt te hogy gondoltad összerakni?

Válasz helyett egy ártatlan, de kérdő pillantást kapott válaszul, ami egy cseppet sem zavarta (a jelek szerint) majd azon mód  nekiállt valami nagyon  fontos tevékenységnek. Ennek eredményeképp pillanatok alatt megvarrta a bélésből a táskát és főtechnológiai főmunkatárshoz illő instrukciókat adott. Én (Ági)  ugyan teljes nyugalommal tűztem tovább, gondoltam a "Légy kreatív!" felszólítás problémák esetén most kivételesen nem  rám vonatkozik

Aztán már minden sínen volt, Marcsi szabott (nem keveset, hanem nagyon sokat!.... he-he ezt megúsztam) én pedig csak tűztem és tűztem.

A táska tetejét még szépen összeállítottuk, összeférceltük és evvel el is telt a közös varrásra szánt idő. Igaz közben sütikéztünk, kávézgattunk és minden roppant fontos dolgot megvitattunk és összességében nagyon jól éreztük magunkat.

De minden darab, az összes paszpolozáshoz a ferdepántok,  az utolsó zsebkivágáshoz szükséges alátétig ki volt szabva! A technológia ki volt dolgozva, így "csak" össze kellett rakni. 

Aztán otthon csak varrtuk és varrtuk, és borzasztó sokat kézzel  is varrtunk, de végül mindketten elkészültünk :-))

És Ági táskája is:

A táska tetszik mindkettőnknek, de............... már látjuk, hogy ezt a táskafazont hol fogjuk megváltoztatni, mit fogunk másképp varrni, ha még ehhez a mintához nyúlunk. Mert fogjuk még varrni, mert mint táska jó, a forma is praktikus, de az apró részletek.......no ott egy kicsit számunkra hibádzik.


 Ági, Marcsi