2011. január 17., hétfő

Kéretik nem nagyon megbotránkozni

.
Gyengébb idegzetű patchwork rajongók talán ne is olvassanak tovább!

A dolog úgy kezdődött, hogy betegesen nem bírok kidobni semmilyen textilt. Tehát azok az anyagmaradékok, amelyek ruhavarrós fénykoromból megmaradtak, azok szépen gyűlnek a polcok, asztalok, sarkok rejtett zugaiban zsákokban, dobozokban. 

Majd pár éve jött a ruhavarrás helyett a patchwork. (a lányom neheztel is egy kissé, de tehetetlenül szemléli a takarókat csinos szoknyák és egyéb ruhafélék helyett) A felhalmozott anyagok egy része viszont egy cseppet sem foltvarrásra alkalmas matéria. De a késztetés, hogy feldolgozzam a maradékokat élénken motoszkál bennem. Gina játéka egy löketet adott, nagy az elhatározás, hogy megszabaduljak a hulladékoktól..... de hasznos formában. 

A hol is álljak neki kérdésemre úgy reagáltam, hogy szépen sorban fentről lefele. Az első doboz, amit megragadtam egy hurkolt melegítőanyagokkal és polárokkal teli doboz volt. Nos ebben semmi új nincs, efféle merényletet már követtem el 3 évvel ezelőtt is. 
Ez lett akkor az egyik, ma is használjuk nap mint nap és semmi baja sincs.


Tehát nagy sikere lett a végeredménynek, a családban úgy hívjuk ezeket a takarókat, hogy "játszó-takarók". Ez csak azért kissé furcsa, mert családunk legfiatalabb tagja is 22 éves.  De tv-nézéshez, olvasáshoz, kis délutáni szundikához nagyszerűek. Puhák, melegek, könnyűek :-)) A mosást jól bírják, és nem sajnálja őket az ember.

Tehát leemeltem a polcról az első dobozt.


És elkezdtem felszabdalni az anyagmaradékokat. Most csak válogatás nélkül mindent vágtam, arra ügyeltem, hogy a 11.5 x 11.5 cm-es kockák kikerüljenek belőle.Ehhez a művelethez nagy segítség volt a  sablon, így bármekkora agyonszabdalt darabból könnyedén ki lehetett vágni a kellő nagyságot. Az összes ennél kisebb darabot, hulladékot KIDOBTAM!

 Szépen egy dobozba rendezgettem az összes anyagot színenként. (..és még fél óráig nézegettem őket, mert mindegyik valamire emlékeztetett. Van köztük olyan anyag, amiből a gyerekeknek varrtam pulóvert  még ovis korukban)


No jó, azért nem mertem csak úgy összevarrni, valami rendszer kellett. A piros csíkosat csak nem mertem összevarrni a zöld és mályva színekkel.

Rajzoltam és számoztam.
( a papírboltban kapható árazó címke nálam rendszeres segítség, csak ajánlani tudom mindenkinek)

Az összevarrásnál nem lehet sajnos gyors módszereket alkalmazni, marad a kockáról-kockára módszer.

A hurkol pamut viszont nyúlik. A módszerem a következő:
  • vannak nyúlós anyagok és a nagyon nyúlós anyagok
  • a színek sorrendjének összeállításakor már figyelek arra, hogy két nagyon nyúlós ne kerüljön közvetlen egymás mellé. 
  • A kockák összevarrása pedig úgy történik, hogy a szálirányt is megnézem darabonként, azaz egymásra merőlegesen menjen a szálirány. Ergo egyik anyag fogja majd a másikat
  • Bevallom, hogy azért nagy segítség, hogy a gépemen van IDT, azaz a felső anyagot is továbbítja.
  • A külső szegélyt vászonból kell megvarrni, az azért majd összetartja az egészet.

Tegnap délután aztán összevarrtam az egészet, ma - ha időm engedi - akkor meglesz a keret is.



Vatelin nem kerül majd közé, csupán két rétegből áll. A hátlapozáshoz polár anyagot használok.

És íme, még mindig van felszabdalt kocka. De ezek teljesen más színvilágúak. Mennek vissza a polcra, szerintem még fog hozzá gyűlni más maradék, majd akkor ezek is reinkarnálódnak.

 " Az utolsó centiig" nem megvalósítható, szerintem mindig lesz egy kis maradék, amit úgy sem tudunk kidobni, csak kivárni a lehetőséget, hogy felhasználhassuk.

7 megjegyzés:

  1. Megvalósítottad azt, amire én is évek óta készülök, csak én a leánykám gyerekkori pólóit, kedvenc pulóverjeit rakosgattam félre, hogy majd egyszer takaró lesz belőle neki...valahol azt az okosságot olvastam, hogy ezeknek a nyúlós anyagokra közbélést érdemes vasalni és úgy megpecsvörkölni, akkor nem nyúlnak és elég jó tartásuk lesz, habár ezek vastagabb anyagok azért, mint a kislánypólók. Jó kis türelemjáték ez :)

    VálaszTörlés
  2. Ez már komoly újrahasznosítás.:)

    VálaszTörlés
  3. Botrányosan jó lesz a végeredmény! ;o)

    VálaszTörlés
  4. Remek ! Az első fecske :)) Persze, az utolsó centik újra termelődnek :)) De ez akkor is komoly fegyvertény !

    VálaszTörlés
  5. Még dolgozok az ügyön, csak kevés a szabadidőm .-((
    Dióhéj! A pólókat szerintem tényleg alá kellene vetexezni. Az én általam feldolgozott anyagok melegítő nadrágnak, pulóvernek szánt hurkolt anyagok és sok polár, buklé polár voltak.

    VálaszTörlés
  6. Szia Ági! (És Marcsi!)

    Régóta nézegetlek, olvaslak Benneteket, mert nagyon szép dolgokat csináltok és sokat tanultam is már Tőletek.

    Most kotyogok bele először, de nem bírtam megállni, mert annyira tetszett ez a két mondat: "..és még fél óráig nézegettem őket, mert mindegyik valamire emlékeztetett. Van köztük olyan anyag, amiből a gyerekeknek varrtam pulóvert még ovis korukban".

    Mert ez éppen az, ami miatt a foltvarrás olyan klassz! Szerintem. És egyébként a pionírok pont ezért kezdtek bele anno, amiért most Te is. És ez is nagyon tetszik nekem.

    És a végén lesz egy klassz takarótok, ami puha, meleg, kényelmes, és mindenféle szempontból jó beleburkolózni...
    Marcsi

    VálaszTörlés
  7. Maria! Üdvözlünk a blobunkon, köszönjük, hogy "benézel" hozzánk!
    Igen, tényleg vonzó a foltvarrásban a maradékfelhasználás azon tulajdonsága, hogy egy-egy anyagfecni képes mosolyt csalni az ember arcára :-)) De ez nagyon fontos! Mert kicsit olyan, mint a régi fotóalbumot nézegetni. Csak nem egy képet nézünk, hanem több kellemes emlék villan fel az emberben. Persze az utóbbi mondatomat valószínű, hogy csak a textil-függő foltvarrók értik, de mi viszont nagyon is!
    Ági

    VálaszTörlés